Csaknem tucatnyi bűncselekmény esetében megszűnt a kötelező halálos ítélet Malajziában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 1300 halálraítélt menekült meg a legsúlyosabb büntetés végrehajtása alól Malajziában, miután az ország törvényhozása hétfőn úgy döntött, megszünteti a 11 meghatározott bűncselekményre vonatkozóan a kötelező halálbüntetést.

A halálbüntetést életfogytig tartó szabadságvesztéssel váltják fel, ami 30-40 év közötti börtönt jelent. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége is kimaradt az új szövegből. Viszont a bírók egyes esetekben, „belátásuk szerint” a jövőben is megítélhetik a halált.

A legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik például a hazaárulás, a király hatalmának megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, a terrorizmus, a lőfegyverek birtoklása és a túszejtés. Mindazonáltal a Malajziában halálra ítéltek több mint 60 százalékát kábítószer-kereskedelemben találták bűnösnek.

Ramkarpal Singh törvényi és intézményi reformokért felelős miniszterhelyettes a törvény lényegében egyhangú megszavazása után megerősítette, hogy a szóban forgó 11 súlyos bűncselekmény esetében a legmegfelelőbb büntetés a meghatározott idejű börtön és a botozás kombinációja. A lépés a helyi igazságszolgáltatás reformjának része, ami azt jelenti, hogy megindul a gyarmati idők maradványainak felszámolása, miközben több szerephez jutnak a bírók, illetve a bíróságok.

A malajziai fejleményeket az áldozatokat képviselő néhány helyi civil szervezet kritikával fogadta, mert véleményük szerint az új helyzetben a gyilkosok idővel szabadlábra kerülnek. A térségben Malajzia mellett Szingapúrban, Indonéziában, Thaiföldön, Vietnamban és Mianmarban, valamint Laoszban és Bruneiben is van halálbüntetés, de évtizedek óta nem érkezett hír kivégzésről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.