Csaknem tucatnyi bűncselekmény esetében megszűnt a kötelező halálos ítélet Malajziában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint 1300 halálraítélt menekült meg a legsúlyosabb büntetés végrehajtása alól Malajziában, miután az ország törvényhozása hétfőn úgy döntött, megszünteti a 11 meghatározott bűncselekményre vonatkozóan a kötelező halálbüntetést.

A halálbüntetést életfogytig tartó szabadságvesztéssel váltják fel, ami 30-40 év közötti börtönt jelent. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége is kimaradt az új szövegből. Viszont a bírók egyes esetekben, „belátásuk szerint” a jövőben is megítélhetik a halált.

A legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik például a hazaárulás, a király hatalmának megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, a terrorizmus, a lőfegyverek birtoklása és a túszejtés. Mindazonáltal a Malajziában halálra ítéltek több mint 60 százalékát kábítószer-kereskedelemben találták bűnösnek.

Ramkarpal Singh törvényi és intézményi reformokért felelős miniszterhelyettes a törvény lényegében egyhangú megszavazása után megerősítette, hogy a szóban forgó 11 súlyos bűncselekmény esetében a legmegfelelőbb büntetés a meghatározott idejű börtön és a botozás kombinációja. A lépés a helyi igazságszolgáltatás reformjának része, ami azt jelenti, hogy megindul a gyarmati idők maradványainak felszámolása, miközben több szerephez jutnak a bírók, illetve a bíróságok.

A malajziai fejleményeket az áldozatokat képviselő néhány helyi civil szervezet kritikával fogadta, mert véleményük szerint az új helyzetben a gyilkosok idővel szabadlábra kerülnek. A térségben Malajzia mellett Szingapúrban, Indonéziában, Thaiföldön, Vietnamban és Mianmarban, valamint Laoszban és Bruneiben is van halálbüntetés, de évtizedek óta nem érkezett hír kivégzésről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.