Csökkenthetők a kiszabott adóbírságok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdemes pontosan ismerni az adóhatóság által az eljárás során elkövetett tipikus hibákat és az összes – akár uniós – jogorvoslati lehetőséget – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.

Az adóhatósági határozatokkal szemben igénybevehető jogorvoslatok köre folyamatosan bővül, fejlődik mind nemzetközi, mind hazai szinten. Az adózóknak számos lehetőségük van, amelyekkel érdemes tisztában lenni, hiszen sok esetben lehet sikeres a végkimenetel adóperek vagy állami szervekkel szemben indított eljárások során – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.

Megéri körültekintőnek lenni az adóeljárások során

Az adóeljárások során előforduló adóhatósági hibák jelentősen befolyásolhatják az eljárás végeredményét, ezért a legjellemzőbbekkel érdemes tisztában lennie az adózóknak. Gyakran megtörténik például, hogy az eljárások alatt a megállapítások alapjául szolgáló bizonyítékokat az adóhatóság nem adja át teljeskörűen. Ezért szinte minden esetben szükséges iratbetekintéssel élni. Az is jellemző, hogy az adóhatóság túllépi a jogszabályban meghatározott ügyintézési határidőt, aminek jogkövetkezménye lehet például az adóbírság csökkentése is.

„Lényeges, hogy tájékozódjunk a tipikus adóhatósági hibákról és ha tévedést tapasztalunk, már a hatósági eljárás során hivatkozzunk a körülményekre, adjuk elő a legfontosabb érveket és csatoljuk a bizonyítékokat – ebben jelentősen támogathatja az adózókat jogi segítség bevonása. A bíróság előtt ugyanis már csak korlátozottan lehet új bizonyítékra hivatkozni és új tényeket előadni” – hívja fel a figyelmet Balog Balázs, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

A szakember hozzátette, hogy azzal is érdemes tisztában lenni, hogy az Európai Unió Bírósága kiterjedt gyakorlattal rendelkezik eljárási jogi kérdésekben, többségében az adózói jogok védelme érdekében, erre az adózóknak azonban hivatkozniuk kell ahhoz, hogy az uniós bírósági fórum elérhető legyen.

Folyamatosan bővül az igénybe vehető jogorvoslatok köre

Az elmúlt években több olyan új jogorvoslati eszköz is megjelent a magyar jogrendszerben, amelyek adott esetben adóügyekben is alkalmazhatóak: ilyen például a Kúria döntése ellen benyújtható jogegységi vagy alkotmányjogi panasz, illetve uniós jogsértés esetén a kötelezettségszegési eljárás. Sokszor megfeledkeznek továbbá az adózók az adóhatósági szervezetrendszeren belüli felügyeleti intézkedés lehetőségéről is, ezért a felülvizsgálati folyamatban szintén jelentős támogatást nyújthat szakértő bevonása.

„Azt, hogy pontosan milyen módon érdemes jogorvoslattal élni a döntéssel szemben, minden ügy esetében egyedi; az összes körülményt szükséges számba venni és alaposan megvizsgálni. Döntés előtt érdemes azt is mérlegelni, hogy az eljárás költségei a legtöbb esetben lényegesen kisebbek a felmerülő szankciókhoz képest, különös tekintettel arra az esetre, amikor az adóhatóság által kifogásolt ügylet több adóévet is érint” – hangsúlyozza Szimler Gergő, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza.

A szakember azt is kiemelte, hogy a magyar bíróságok széles körű gyakorlattal rendelkeznek az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése terén. Sőt, a birosag.hu szerint az elmúlt 15 évben a magyar bírák kezdeményezték a legtöbb előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bírósága előtt.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.