Darák: a Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű ítélkezést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjának elhalasztása nem érinti az ítélkezést, a Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű működést – mondta a Kúria elnöke a legfelsőbb bírói fórum munkájának 2019 első félévéről tartott sajtótájékoztatóján.

Darák Péter kitért arra: az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács viszonyáról erőteljes politikai kommunikáció zajlott. Nincs olyan szerv, amely a két intézmény vitáját eldönthetné, ezért azt maguknak kell rendezniük. Nincs működésképtelenség, de a kommunikáció elnehezült. Indokolt lenne visszatérni a bizalmon alapuló közvetlen párbeszédhez – mondta.

A Kúria elnöke jó példaként a Kúria és az Alkotmánybíróság közti párbeszédet és az egymás munkájára figyelő építkezést említette.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a sajtótájékoztatón ismertetett több elvi jelentőségű döntést, köztük azt, amely szerint az óriásplakátok összefirkálása megvalósíthatja a rongálás bűncselekményét, az ilyen ügyekben a véleménynyilvánítás szabadságára való hivatkozás nem akadálya a büntetőjogi felelősségre vonásnak.

Kónya István újságírói kérdésre elmondta, hogy még júliusban vizsgálni fogja a Kúria a budapesti hajóbalesetben meggyanúsított hajóskapitány óvadékának ügyét.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a devizahiteles érvénytelenségi perekkel kapcsolatban elmondta: a polgári ügyszak számára még mindig ez jelenti a legnagyobb kihívást, országszerte mintegy ötezer ilyen ügy van folyamatban. Újabb devizahiteles perekkel azonban már nem számolnak, tekintettel például az elévülésre.

A Európai Unió Bírósága korábban már kimondta, hogy ha nem volt megfelelő az árfolyamkockázattal kapcsolatos banki tájékoztatás, akkor az a szerződés érvénytelenségét eredményezheti. A magyar bíróságoknak kell a konkrét ügyekben vizsgálniuk azt, hogy a tájékoztatás megfelelő volt-e, és ha nem, akkor annak mi a következménye. A Kúria Konzultációs Testülete a bírói mérlegelést segítő ajánlásokat dolgozott ki: például nem megfelelő a tájékoztatás, ha homályos, nem kap elegendő időt a tanulmányozásra az ügyfél, vagy ha az árfolyamkockázat csak több dokumentum egybevetéséből következtethető ki.

A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményével kapcsolatban a Kúria Konzultációs Testülete két hete tette közzé az elszámolásra vonatkozó ajánlásait. Wellmann György azt emelte ki, hogy a tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenné váló devizahiteles szerződést vagy forintkölcsönként forintkamatokkal számolva vagy a devizaátváltási árfolyam maximálásával kell érvényessé nyilvánítani. A fogyasztó azonban semmiképpen nem járhat rosszabbul.

A kollégiumvezető hangsúlyozta, hogy mindez csak azokra az ügyekre vonatkozik, amelyekben az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás bizonyíthatóan nem volt megfelelő.

Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője a közelmúlt jelentős ügyei közül kiemelte azt, amelyik szerint az elektronikus média kiegyensúlyozottságának vizsgálatakor az egész műsorfolyamot figyelembe kell venni. Elmondta azt is, hogy ősszel vizsgálni fogják a helyszíni bírság elleni jogorvoslat kérdését.

Székely Ákos, a Kúria büntető kollégiumának vezetője a sajtótájékoztatón kiemelte azt a jogegységi döntést, amely szerint abban az esetben, ha egy gazdasági társaság tulajdonosa és ügyvezetője ugyanaz a személy, abban az esetben is elkövethető a cég sérelmére a hűtlen kezelés.

Tálné Molnár Erika, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezetőhelyettese beszélt többek között a versenytilalmi ügyekről, amelyekben többnyire a munkáltatók indítanak pert olyan megállapodások alapján, amelyekben nem egyszer túlzott, a munkavállalókat ellehetetlenítő kikötéseket alkalmaznak. Egy ügyben például a speciális szakismerettel rendelkező munkavállalót a munkáltató a cégtől való távozást követően két évre Európa egész területén eltiltotta a hivatása gyakorlásától.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.