Darák: a Kúria megújítja a jogot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria megállapítja, javítja és megújítja a jogot – mondta a legfőbb bírói fórum hétfői teljes ülésén Darák Péter.


A Kúria elnöke példaként említette, hogy a Kúria „megállapítja a jogot akkor, amikor a kért előny nem minősül hálapénznek, javítja, amikor a feltehető jogalkotói szándékot keresi egy nyelvtani szempontból elhibázott jogszabályi rendelkezésben, és megújítja, amikor az európai jog új elemeit felhasználva a fogyasztóvédelem új elveit határozza meg”.

Hozzátette: a Kúria kutat, elméleti megállapításokat tesz és érvényesít. A kutatásokat és az elméleti megállapításokat az elnök a legfőbb bírói fórum új tevékenységei közé sorolta. Az érvényesítésről pedig azt mondta, az lehet közvetett, az elvi megállapítások formába öntésével vagy közvetlen, egy adott ügyben nyújtott jogorvoslattal, ugyanakkor az utóbbi évek tapasztalata alapján egyik sem mellőzhető, a kettő együtt teszi lehetővé a Kúria által fontosnak tartott elvek érvényesítését a joggyakorlatban.

Darák Péter szerint most, amikor az eljárási törvények újrakodifikálása zajlik, különösen fel kell hívni a figyelmet a Kúriának erre a kettős eszközrendszerére, arra, hogy önmagában az utólagos megállapítások, elvi tételek nyilvánosságra hozatala nem oldja meg az adott ügyben konfliktusba került polgárok ügyeit.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

Az elnök hangsúlyozta: a kutatás és az elméleti megállapítások megkívánták, hogy a Kúria a Legfelsőbb Bírósághoz képest új módszerekhez folyamodjon, és ezek kibővítették azoknak a jogalkalmazói szempontoknak a körét, amelyeket mindennapos tevékenysége során érvényesít.

Hozzátette: a jog maga is többrétegűvé vált, nemcsak a hazai jog forrásait kell figyelembe venni, hanem tekintettel kell lenni Magyarország nemzetközi kötelezettségeire és az európai uniós tagságára is. Előbbire a nemzetközi vonatkozású büntetőügyek vizsgálatát, a kényszerintézkedések emberi jogi fórumok által finomított dogmatikáját említette példaként, míg az uniós tagsággal összefüggésben a közbeszerzésekkel kapcsolatos joggyakorlat-elemző csoport munkáját említette meg. Hozzáfűzte: nem hagyhatóak figyelmen kívül az Alkotmánybíróság egyre szaporodó megállapításai sem – az alaptörvény érvényesítésével kapcsolatban -, ezt ugyancsak külön joggyakorlat-elemző csoport vizsgálja.

Rámutatott: a Kúria alapvető feladata továbbra is az, hogy az állampolgárok mindennapi ügyeiben segítséget nyújtson, ezt célozza például a társasházi jogvitákkal kapcsolatos gyakorlat elemzése. Az idei feladatok közé sorolta, hogy a Kúria nyújtson segítséget ahhoz is, hogy Magyarország mint piacgazdaság jól működjön. Ennek érdekében tűzték napirendre a felszámoló személyével kapcsolatos kérdéseket, valamint a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségének kérdéskörét.

Darák Péter azt mondta, a Kúria tevékenysége nem volna teljes, ha nem lennének tekintettel arra, hogy a jogrendszernek, a jogalkalmazásnak sajátos belső törvényszerűségei érvényesülnek. Felidézte: az elmúlt években több alkalommal vizsgálták, hogy ezek a törvényszerűségek a jogérvényesítést hogyan befolyásolják. Példaként említette a vád törvényességével kapcsolatos vizsgálatot, továbbá a védő szerepével vagy a hatályon kívül helyezéssel összefüggőt. Hozzátette: idén a bizonyítás, az ítéleti bizonyosság témakörével foglalkoznak majd.

A Kúria elnöke arra kérte a bírákat, hogy az elmúlt évekhez hasonló elhivatottsággal és szorgalommal végezzék munkájukat.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a büntetőügyek és a média kapcsolatáról beszélt. A nyilvánosságot elengedhetetlennek, létszükségletnek nevezve arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi jogok európai bíróság megállapítása szerint is a nyilvánosság az igazságszolgáltatás feletti társadalmi kontroll, eszköz a bíróságokba vetett hit megőrzéséhez. Mint mondta, a nyilvánosság többszintű, legszélesebb garancia és kontroll arra nézve, hogy a bíróság munkája nem zárt ajtók mögött történik, hanem mindenki számára hozzáférhető és ellenőrizhető.

A Kúria teljes ülésen a joggyakorlat-elemző csoportok vezetői ismertették a 2016-ra elemzés tárgyául kijelölt témákat.

(Forrás: MTI)

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.