Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot – írja közleményében Darák Péter. A Kúria elnöke szerint a „tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben”. Darák Péter – bár név nem szerepel közleményében – Németh Szilárd Fidesz-alelnök állításaira reagált.
Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az alaptörvény szellemével ellentétes – figyelmeztet Darák Péter, a Kúria elnöke közleményében.
Darák Péter hétfő esti közleményében leszögezi: „A Kúria elnökeként meggyőződésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintő döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külső befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá.”
A Kúria elnöke rámutat arra is, hogy a bírói hatalom nyilvánossága és átláthatósága nem jelenti azt, hogy a bírák, bírósági vezetők egyedi, folyamatban lévő ügyekben elszámoltathatók. Az ilyen szándék ellentétes az alaptörvény szellemével – olvasható a közleményben.
Változásfigyeltetés |
---|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
Darák Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a tények ismerete nélküli véleménynyilvánítás nem tartalmazhat elvárásokat a bírósággal szemben. „Különösen elvárható, hogy ettől más hatalmi ág képviselői tartózkodjanak” – emeli ki a főbíró.
A bíráknak az eléjük terjesztett ügyekben szabadon, belső meggyőződésük és a tényállás saját maguk által történő értékelése szerint, részrehajlásmentesen, a hatályos törvényi rendelkezéseknek megfelelően kell dönteniük – áll a Kúria elnökének közleményében.
„Senki ne gondolja, hogy a bírák nem érzik át az emberi katasztrófákat. A bírói döntést azonban nem befolyásolhatják az érzelmek” – fogalmaz a főbíró.
Kifejti: a bírónak az alkotmányos eljárásrend szerint bizonyított tények alapján, a törvényes vád keretei között, teljes felelősségtudattal kell döntenie, és erről a döntési folyamatról az ítélet indokolásában kell számot adnia. Hiába nyilvános az ügy tárgyalása és az ítélethirdetés, ha a több száz napos tárgyalást, több tucat tanú és szakértő meghallgatását, a többórás ítélethirdetést a nyilvánosság nem tudja figyelemmel kísérni. Miután az ország nyilvánossága, ideértve a többi hatalmi ág képviselőit is a per tárgyalásáról, az ítéletről és annak indokairól csak a média néhány perces tudósításaiból értesül és annak alapján nyilvánít véleményt, az aligha lehet tárgyilagos.
Darák Péter közleményében kitér arra, hogy a közelmúltban egyes bírói döntésekkel szemben közszereplők és a nyilvánosság részéről erős kritika fogalmazódott meg, mert a döntés nem találkozott a társadalom igazságérzetével, ezért látta szükségesnek a közlemény kiadását. Hozzáfűzi: más bíróság előtt folyamatban lévő ügyről nem beszélhet, hiszen azok jogorvoslati eljárásban még a Kúria elé kerülhetnek.
Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő vasárnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy „az emberek többségét joggal felháborító ítéletek” miatt a Fidesz vitát kezdeményez az Országgyűlés igazságügyi bizottságában az igazságszolgáltatásról. A fideszes politikus többek között a tíz halálos áldozattal járó vörösiszap-katasztrófa ügyében hozott felmentést és Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes enyhének tartott büntetését említette.
(Forrás: MTI)
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
---|
|
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!