Dél-koreai autómárkák trükközhettek a károsanyag-kibocsátással


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dél-koreai autómárkákhoz használt, a károsanyag-kibocsátási adatokat meghamisító eszközök használata miatt indított vizsgálat keretében szoftvereket és tervdokumentumokat foglaltak le Németországban és Luxemburgban – közölte az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség (Eurojust).

Az Eurojust tájékoztatása szerint Németország és Luxemburg illetékes hatóságainak összehangolt fellépésére azt követően került sor, hogy a frankfurti főügyészség csalás és szándékos légszennyezés gyanúja, valamint az érintett autóipari vállalatok és beszállítói csoport felelőseinek feltételezett együttműködése miatt vizsgálatot indított.

Az érintett dél-koreai gépjárműgyártó vállalatok több mint 210 ezer olyan dízelüzemű járművet hoztak forgalomba Európában, amelyeket feltehetően illegális, a károsanyag-kibocsátási adatokat meghamisító emissziós eszközökkel szereltek fel. Az eszközök felelősek a kipufogógáz-tisztító mechanizmusok megzavarásáért vagy letiltásáért, aminek következtében a járművek működés közben a törvényben megengednél lényegesen több nitrogén-oxidot bocsátottak ki.

Az illetékes német bíróság szerint a járműveket megvásárló ügyfeleket megtévesztették, mivel nem tájékoztatták őket arról, hogy autóik nem felelnek meg a kibocsátási követelményeknek. Az ügyben érintett két autómárka valamennyi 1,1 literes, 1,4 literes, 1,6 literes, 1,7 literes, 2,0 literes és 2,2 literes dízelmotorral rendelkező autómodellje érintett – írták.

A keddi akciónapon Németországban és Luxemburgban nyolc ingatlant és üzlethelyiséget kutatták át. Különböző tárgyi bizonyítékokat, kommunikációs eszközöket és adatokat, szoftvereket és tervezési dokumentumokat foglaltak le – tette hozzá az uniós ügynökség.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.