Devizahitel: a banknak adott igazat a Kúria


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított.

A mintegy 22 millió forintnak megfelelő svájci frank hitelt felvevő adós által indított perben még 2014 előtt jogerősen a devizahitel-szerződés érvénytelenségét állapította meg a bíróság, elsősorban azért, mert a szerződésben nem határozták meg a kölcsön konkrét összegét.

Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert – a jelen eljárást – az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen.

A bank és az adós tartózásra vonatkozó számításaiban tízmilliós nagyságrendű eltérés van.

Az alperesi oldal érvelése szerint a szerződés létre sem jött, érvényessé nyilvánításának már csak ezért sem lehet helye. Ezen kívül hivatkoztak többek között arra: az eljáró bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, hogy a szerződés több rendelkezése a kamat és a törlesztő részletek meghatározása miatt jogszabálysértő, illetve tisztességtelen azért, mert a bank nem adott tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázatról.

A felperes bank a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet fenntartását kérte.

A Kúria kedden nagyrészt eljárási okokból elutasította a kérelmet és fenntartotta a jogerős ítéletet.

Szóbeli indoklásában a Kúria kiemelte, hogy nem tipikus ügyről van szó, és rámutatott, a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összegéről a felek között létrejött az akarategység a szerződés megkötésekor és fennállt a folyósításakor is. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A bank folyósította az alperesek igényének megfelelően a 22 millió forintos kölcsönt, az adós pedig évekig törlesztett. Ezek után már nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződés létre sem jött.

A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előző per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek jelen perben eljáró bíróságok, figyelemmel a Kúria jogegységi határozatára is.

A Kúria leszögezte: a deviza alapú kölcsönszerződéseknél – különösen formai hiányosság esetén, amilyen jelen ügyben a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya – a bíróságoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a szerződéses hibák orvoslásával a szerződést érvényessé nyilvánítsák. Ebben az ügyben a Kúria elfogadta a másodfokú bíróság érvelését és megállapította: a perben fennálltak a feltételei a szerződés érvényessé nyilvánításának, jogszerű volt a kölcsön összegének meghatározása.

Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek, így például a törlesztő részletekre vonatkozó szabályok, vagy az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás hiánya, a kamatszámítás jogszabálysértő volta vagy azért nem volt érdemben vizsgálható, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért, mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek, vagy ezekre a hivatkozást késve, a törvényes határidőn túl terjesztették elő.

A szóbeli indoklásban kiemelték, a felülvizsgálati eljárás nem a rendes eljárás folytatása, csupán a jogerős ítélet jogszabálysértéseit korrigálhatja szigorú keretek között. Így ebben az eljárásban többek között a devizahiteles szerződés feltételeinek tisztességességéről, az árfolyam- és kamatkockázat feltárásának esetleges hiányosságairól sem lehetett állást foglalni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.