Devizahitel: a banknak adott igazat a Kúria

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 19.
Címkék: ,
Rovat:
A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított.

A mintegy 22 millió forintnak megfelelő svájci frank hitelt felvevő adós által indított perben még 2014 előtt jogerősen a devizahitel-szerződés érvénytelenségét állapította meg a bíróság, elsősorban azért, mert a szerződésben nem határozták meg a kölcsön konkrét összegét.

Időközben azonban a Kúria jogegységi döntést hozott a devizahitelekkel kapcsolatban, ez után indított a bank újabb pert – a jelen eljárást – az ügyfél ellen a szerződés érvényessé nyilvánítása érdekében. Ezt a pert a bank jogerősen megnyerte, (az eljárás során a bíróságok határozták meg a kölcsön összegét), ám az adós felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen.

A bank és az adós tartózásra vonatkozó számításaiban tízmilliós nagyságrendű eltérés van.

Az alperesi oldal érvelése szerint a szerződés létre sem jött, érvényessé nyilvánításának már csak ezért sem lehet helye. Ezen kívül hivatkoztak többek között arra: az eljáró bíróságoknak hivatalból észlelniük kellett volna, hogy a szerződés több rendelkezése a kamat és a törlesztő részletek meghatározása miatt jogszabálysértő, illetve tisztességtelen azért, mert a bank nem adott tisztességes tájékoztatást az árfolyamkockázatról.

A felperes bank a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet fenntartását kérte.

A Kúria kedden nagyrészt eljárási okokból elutasította a kérelmet és fenntartotta a jogerős ítéletet.

Szóbeli indoklásában a Kúria kiemelte, hogy nem tipikus ügyről van szó, és rámutatott, a szerződés létrejött, mivel a kölcsön összegéről a felek között létrejött az akarategység a szerződés megkötésekor és fennállt a folyósításakor is. A kölcsön összege a szerződés egyes rendelkezéseinek együttes értelmezésével meghatározható volt. A bank folyósította az alperesek igényének megfelelően a 22 millió forintos kölcsönt, az adós pedig évekig törlesztett. Ezek után már nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződés létre sem jött.

A Kúria kifejtette, hogy a létrejött, de az előző per bírósága által érvénytelennek nyilvánított szerződés érvényessé nyilvánításáról jogszerűen döntöttek jelen perben eljáró bíróságok, figyelemmel a Kúria jogegységi határozatára is.

A Kúria leszögezte: a deviza alapú kölcsönszerződéseknél – különösen formai hiányosság esetén, amilyen jelen ügyben a kölcsönösszeg egyértelmű meghatározásának hiánya – a bíróságoknak elsősorban arra kell törekedniük, hogy a szerződéses hibák orvoslásával a szerződést érvényessé nyilvánítsák. Ebben az ügyben a Kúria elfogadta a másodfokú bíróság érvelését és megállapította: a perben fennálltak a feltételei a szerződés érvényessé nyilvánításának, jogszerű volt a kölcsön összegének meghatározása.

Az alperesek által a felülvizsgálati eljárásban az érvényessé nyilvánítás akadályaként hivatkozott egyéb érvek, így például a törlesztő részletekre vonatkozó szabályok, vagy az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás hiánya, a kamatszámítás jogszabálysértő volta vagy azért nem volt érdemben vizsgálható, mert ezekre az alperesek a megelőző eljárásban nem hivatkoztak, vagy azért, mert a felülvizsgálati kérelemben előadottak nem feleltek meg az eljárási jog által előírt tartalmi követelményeknek, vagy ezekre a hivatkozást késve, a törvényes határidőn túl terjesztették elő.

A szóbeli indoklásban kiemelték, a felülvizsgálati eljárás nem a rendes eljárás folytatása, csupán a jogerős ítélet jogszabálysértéseit korrigálhatja szigorú keretek között. Így ebben az eljárásban többek között a devizahiteles szerződés feltételeinek tisztességességéről, az árfolyam- és kamatkockázat feltárásának esetleges hiányosságairól sem lehetett állást foglalni.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?
2019. június 17.

Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.