Devizahitelek: ismét az Ab-hez fordult az ítélőtábla

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Porsche Bank Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében, amelyet egyben az Ab határozatáig felfüggeszt – jelentette be az ügyben eljáró bíró a keddi tárgyaláson. A végzés indoklásában a bíró kifejtette: azért fordul az Ab-hoz, mert álláspontja szerint az első devizahiteles törvény (2014. évi XXXVIII. törvény) több ponton sérti az alaptörvényt, így például a jogállamiság elvét, a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos alapjogot, valamint veszélyezteti a jogbiztonság elvét.

Az ítélőtábla – hasonlóan az evoBank ügyében kihirdetett végzéshez – az első devizahiteles törvény több paragrafusa alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Ab-tól, így többek között azét, amely kimondja, hogy a szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben rögzített határidőben nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását vagy a bíróság a keresetet elutasítja, vagy a pert megszünteti. Azt a törvényi rendelkezést is megsemmisíttetné az Ab-vel az ítélőtábla, amely szerint ebben az esetben a pénzügyi intézménynek a fogyasztóval külön törvény szerint meghatározott módon kell elszámolnia.

A törvénynek több, további paragrafusa is alkotmányellenes a másodfokon eljáró bíróság szerint, elsősorban azok, a polgári peres eljárásra vonatkozó passzusok, amelyek rögzítik, hogy a pénzintézetek milyen eljárásban kísérelhetik megdönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint ezek a törvényi cikkek sértik az alaptörvényben foglalt elvet, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, sértik a hatalommegosztás elvét, valamint azt a passzust is, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. A bíróság szerint sérti a törvény továbbá a bírák függetlenségére vonatkozó alkotmányosan rögzített elvet is, valamint azt is, hogy a bírák igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el.

Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek
A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról. További információ és megrendelés >>

A bíró indoklásában kitért arra, hogy a szerződéses feltétel tisztességtelensége etikai fogalom, amelynek megítélésénél kiemelkedő jelentősége van a bíró „köztapasztalaton alapuló, logikai következtetéseinek”, a szakismeretet igénylő következtetést azonban a bíró pusztán a logika szabályai alapján, segítség nélkül nem tudja elvégezni. A bíró elmondta azt is, hogy a törvényben szabott szűk határidők miatt a bizonyítási eljárás lefolytatása kizárólag okiratok szolgáltatására szorítkozhat, további bizonyítási eszközök alkalmazása veszélyezteti a határidők betartását, sőt lehetetlenné teszi azt.

(Forrás: MTI)

---