Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elutasította a DRB Dél-dunántúli Regionális Bank Zrt. és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. magyar állam ellen benyújtott devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék hétfőn kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A DRB bank ítéletének szóbeli indoklása szerint a pénzintézet általános szerződési feltételeinek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai egyetlen esetben sem feleltek meg maradéktalanul, különösen nem az átláthatóság, az objektivitás és az egyértelműség elvének, így azok érvénytelenek és tisztességtelenek.
A bank szerződéseit egy átlagos, szakértelemmel nem rendelkező, üzletkötési kockázattal terhelt fogyasztó szempontjából vizsgálva, nem derül ki pontosan, hogy mely változások esetén, milyen irányban és mértékben változnak a fogyasztó terhei és kötelezettségei. A kikötések megértését tovább nehezítik a nem egyértelmű kifejezések, mint pédául „az üzlet nyereségességét érintő esetleges hatósági intézekedések”, valamint „a hasonló kondíciójú hitelek pénzpiacon kialakult kamatlába, illetve egyéb költségei” – hangzott el az indoklásban.
A bíró kiemelte azt is, hogy a felperes bank jogi képviselője által benyújtott magatartási kódex, a bank önkéntesen vállalt normája, nem bír jelentőséggel ebben a peres eljárásban, mert a kódexben foglaltak nem váltak a szerződés részévé, valamint azok az adós részéről nem kikényszeríthetőek.
A törvényszék elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperest.
A bíróság az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. keresetének egyes részeinek vizsgálatát kereshetőségi jog hiányában elutasította, az ellenőrzött általános szerződési feltételek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai pedig – különösen az átláthatóság, az objektivitás és a szimmetria elvének szempontjából – egyetlen esetben sem találta maradéktalanul megfelelőnek, így azokat érvénytelennek és tisztességtelennek nyilvánította.
|
Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek |
|---|
|
A kiadvány a gazdálkodókat érintő két legfontosabb területet, a társasági jog és a szerződési jog alapvető szabályait foglalja össze. Ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik könnyen érthető és áttekinthető formában szeretnének tájékozódni az új szabályokról. |
A bíró rámutatott, hogy a vizsgált oklista nem minősíthető objektívnek, mivel a bank megválaszthatja, hogy pénzügyi tevékenységeinek finanszírozásához milyen feltételek mellett, mely pénzpiaci forrásokat veszi igénybe, tehát ráhatása van a forrásköltségek alakulására.
A bíróság elutasította a bank azon indítványát is, hogy az alperes magyar állam érdemi ellenkérelmét helyezzék hatályon kívül, mivel az rendkívül későn érkezett és az első, általános védekezés hiánypótlásának minősül. A döntés indoklása szerint az alperes magyar állam akár a tárgyaláson, szóban is előterjeszthette volna ellenkérelmét, amely nem minősül hiánypótlásnak, mert abban nem kiegészítette, hanem pontosította az általános védekezésben foglaltakat.
A törvényszék elutasította a pénzintézet eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Bírósághoz fordulásra vonatkozó kérelmét, és bruttó 381 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a regionális kisbankot.
(Forrás: MTI)
