Díjemelést hozhat a távközlési szektorban a különadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alacsony árbevételi küszöbhatár miatt az adó nagy terhet ró a kisebb cégekre is és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén, így könnyen előfordulhat, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek – véli a Niveus Consulting Group.

A távközlési szektorra kivetett különadó szabálya a nettó árbevételt teszi az adó alapjává, amiből csak minimális tételeket lehet levonni, a költségek nagy részét pedig egyáltalán nem. Az adót ráadásul sávosan kell megfizetni. Emellett, míg a távközlési adót eddig a telefonszolgáltatók fizették, a hívások és az előfizetőszámok után, addig az új típusú különadót fizető vállalkozások köre szélesebb, mert kiterjed az internetszolgáltatókra is.

1,3 milliárd veszteség mellett is komoly adókötelezettség

Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere kiemelte, hogy 2020-ban voltak ugyan veszteséges telekommunikációs cégek, viszont, ha ezek magas forgalom mellett jöttek össze (mondjuk a költségek is magasak voltak), akkor hiába a veszteségek, az adófizetési kötelezettség számukra is nagyon magas lesz.

Nyilván az adó legfontosabb címzettjei a három nagy telefon- és internetszolgáltató. Az egyik nagy szolgáltatónál tavaly majdnem 284 milliárd forint nettó árbevétel mellett 1,3 milliárd forint veszteség keletkezett (ennek ellenére komoly adókötelezettsége lehet a cégnek).

Voltak természetesen nyereséges szolgáltatók is, egy másik szolgáltató majdnem 200 milliárd árbevétel mellett ért el 20 milliárd forint adózott eredményt, de még ebből is nagyot hasítana a különadó, ami az egymilliárd és ötvenmilliárd forint közötti rész 1%-a, az ötvenmilliárd és a százmilliárd közötti rész 3%-a, a százmilliárdot meghaladó résznek pedig a 7%-a, ami ennél a szolgáltatónál akár kilencmilliárd forint is lehet.

A nyereség felét viheti az adó

A GKI jelentése szerint a telekommunikáció ugyan jövedelmező szektornak számít, ugyanakkor az árbevétel arányos adózott eredmények listáján ez csak a 15. helyre volt elég. A Niveus Consulting Group szakértője hangsúlyozza, hogy a rendelet viszonylag alacsonyan húzza meg az árbevételi küszöbhatárt: egymilliárd forint magas árbevétel ugyan, de távközlési szolgáltatásokkal általában nem kisvállalkozások foglalkoznak, így az adó nehéz terhet róhat a kisebb cégekre is, és jelentős vágást ejthet a nagyobbak nyereségén.

Mivel az adó a nettó árbevételt érinti – azaz minden előfizetőktől beszedett forint után növekszik az adóteher a költségektől függetlenül, – így könnyen elképzelhető, hogy a szolgáltatók – élve az általános szerződési feltételekben meghatározott jogukkal – jelentősebb díjemelésre kényszerülnek. Még komoly, az árbevétel 10%-ának megfelelő nyereség esetén is a nyereség felét teheti ki az új különadó.

A Niveus Consulting Group szinte bizonyosra veszi, hogy a távközlési szolgáltatók általános szerződési feltételei sokszor lehetőséget adnak az egyoldalú áremelésre, ennek megfelelően – tekintettel az inflációra, az azt kísérő bérnövekedésre, valamint a különadókra – várhatóan jelentősebb áremelésre lehet készülni a szektorban.

(Jogászviág)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

DLA Piper: a szállodaipar az ingatlanfejlesztések nyertese

Az ingatlanpiac egyes szegmenseiben lassú javulás várható, miközben az ESG szempontok egyre hangsúlyosabbak – derül ki a DLA Piper Hungary Real Estate Intelligence Report 2024 kiadványából. Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási és ingatlanjogi csoportvezetője és Balogh Tamás a DLA Piper Hungary vezető ügyvédje, Real Estate Service Stream Leader ismertetik a hazai ingatlanpiacot meghatározó legfontosabb trendeket.

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.