Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Május 27-e óta Magyarországon kétféle árazást alkalmaznak a benzinkutakon: a hatósági áras üzemanyagból csak a magyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező autósok vásárolhatnak, mindenki más „piaci” árat fizet. Az intézkedés jelen formájában diszkriminatív és valószínűleg ütközik az uniós alapjogokkal. Bár a kormánynak lett volna lehetősége rá, hogy az uniós jogok megsértése nélkül alkalmazza a kettős árazást, ezzel mégsem élt. Az Európai Bizottság és az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet egyelőre még csak tájékozódik a helyzetről.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter november közepén jelentette be, hogy a kormány hatósági árassá teszi a bezinkutakon elérhető üzemanyagokat, 480 forintban maximalizálva azok literenkénti árát.
Az intézkedést többszöri hosszabbítással egészen május 27-éig fenntartották – akkor azonban kettős árazásra tértek át: a hatósági áras, 480 Ft/literben maximalizált áron csak a magyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező autósok vásárolhatnak az üzemanyagokból, mindenki más „piaci” árat fizet – ez azonban diszkriminatív az uniós állampolgárokkal szemben.
Az Euronews megkereste az ügyben az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezetet, akiktől arra vártunk választ, mennyire sérti a külföldiekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés a fogyasztóvédelmi elveket. A 45 európai fogyasztóvédelmi szervezetet tömörítő társaság válaszában azt írta: bár még nem tudták alaposan elemezni a kialakult helyzetet, nagyon meg lennének lepve, ha mindez összhangban állna az uniós szabályokkal.
„Nincs olyan ok, ami miatt meg kéne különböztetni a más országból érkezőket a benzinár tekintetében. Azt várjuk, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb és minél alaposabban vizsgálja meg a helyzetet” – írták.
A németek sem tudták átvinni a csak külföldiekkel megfizettetett autópálya-matricát
Az Európai Bizottság még nem adott ki az ügyben hivatalos állásfoglalást. Bizottsági forrásoktól azonban az Euronews úgy értesült, hogy már vizsgálják a magyar kormány újabb lépését – melyről egyébként ők is csak a sajtóból értesültek. „Mind a tartalmát, mind az érvényességét vizsgálni fogjuk ennek az intézkedésnek, hogy megértsük a mögöttes motivációt, vagy az esetleges igazolhatóságát a lépésnek” – nyilatkozta egy, az ügyet jól ismerő hivatalnok.
„Egyértelműnek kell lennie, hogy az áruk és szolgáltatások szabad mozgása az unió belső piacán az egyik legnagyobb erősségünk. Minden, az egységes szabad piacot érintő intézkedést csak a közrend, a közegészség vagy a közvédelem veszélyben forgása magyarázhat, esetleg más, nem gazdasági, mindenkire nézve kötelező elvárás. Korlátozás csak akkor vezethető be, ha a fent felsoroltak védelmét szolgálják és arányosak” – tette hozzá.
Egyszerű példát hozva: ezért utazhat minden, 65 év feletti uniós nyugdíjas ingyenesen Magyarországon tömegközlekedéssel, nem csak a magyar állampolgárok. És így volt ez a németek esetében is, akik 2015 óta dolgoztak azon, hogy a német autópályákon matricás rendszert vezessenek be. A matricát mindenkinek kötelező lett volna megvennie, aki a pályát használja – ám a Németországban regisztrált autóknak jóváírták volna annak árát a gépjárműadóból. Így végső soron csak a külföldi vevőket sújtotta volna a matrica díja. Épp ezért Ausztria beperelte Németországot, az Európai Bíróság 2019. júniusi ítélete pedig kimondta: ez a fajta, az állampolgárságon alapuló indirekt diszkrimináció sérti az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának alapelvét.
Csak azért vezették be a kettős árazást, hogy aztán végleg eltörölhessék a hatósági árazást?
Eközben a facebook-on egyre többen osztanak meg egy bejegyzést, ami szerint a most bevezetett kettős árazás már a hatósági áras benzin kivezetését készíti elő. Az érvelés szerint a kettős árazás diszkriminatív voltával a kormány is pontosan tisztában van, azonban a kormánynak kapóra jönne, ha a magyar gazdasági szereplőknek súlyos terhet jelentő benzinárstopot hivatalosan külső nyomásra lehetne megszüntetni.
Az Inforádiónak adott interjújában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy a 2000 milliárd forintra rúgó költségvetési kiigazítási csomag leginkább támadható eleme a kettős benzinár, azonban úgy látja, „jó érveik vannak” annak alátámasztására.
Amennyiben a magyar kormány beleáll a kettős árazásba, akkor annak uniós intézményeken keresztül történő megszüntetése éveket venne igénybe, ami már csak azért se valószínű, mert egy eleve ideiglenesnek szánt intézkedésről van szó.
