Dolgozói után kémkedett a francia IKEA


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia bíróság egymillió euró bírság megfizetésére kötelezte az IKEA-t a cég francia alkalmazottai utáni kémkedése miatt, mert a világ legnagyobb bútorkereskedőjét elmarasztalták az alkalmazottak személyes adatainak nem megfelelő kezelése és tárolása miatt.

Az Ingka Group francia fióktelepét, amelynek világszerte a legtöbb IKEA áruház tulajdonosa, azzal vádolták, hogy több éven keresztül titokban figyelte meg munkavállalóit és néhány ügyfelét. A világcég felismerte, hogy megsértette az alkalmazottak magánélethez való jogát azzal, hogy átnézte a bankszámláikat és néha álruhás alkalmazottakat használt fel, hogy jelentések készítsen a munkavállalókról.

A munkavállalók képviselői szerint az információkat egyes esetekben a szakszervezeti vezetők ellen, vagy az IKEA előnyére használták fel az ügyfelekkel folytatott vitákban, miután a cég adatokat tárolt a vásárló pénzügyeiről és arról, hogy milyen autókkal közlekednek. Azt is megállapították, hogy a cég fizetett bizonyos rendőrségi aktákhoz való hozzáférésért. Az ügyészek 2 millió eurós bírság kiszabását indítványozták.

A francia CGT szakszervezet ügyvédei és több kártérítést kérő magánszemély szerint a bírság összege nem túl nagy, de üdvözölték az eredményt. „Az elmarasztalás számít” – nyilatkozta Solene Debarre, a CGT-t képviselő ügyvéd.

A társaság közölte, hogy értelmezi a bírósági határozatot, hogy lássa, szükség van-e további intézkedésekre, miután lépéseket tett a megfigyelési taktika felszámolására.

kémkedés

„Az IKEA Retail France határozottan elítélte a gyakorlatot, elnézést kért és végrehajtott egy nagy akciótervet annak megakadályozására, hogy ez megismétlődjön” – közölte az Ingka csoport. Az IKEA körülbelül 10 000 embert foglalkoztat Franciaországban, amely Németország és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb piac, és új értékesítési lehetőségekkel kísérletezett, köztük egy Párizs szívében 2019-ben elindított üzlettel. Legismertebbek a városon kívüli hatalmas önkiszolgáló üzletek, de sok vásárló látogatta az IKEA webáruházát, főleg a világjárvány miatti lezárások idején, amikor az irodabútorok, az edények és a főzőtermékek iránti kereslet erősen megnőtt.

Az Ingka-csoport 2020 augusztusának végéig tartó üzleti éve csökkenő profiti mutat, amelyet a koronavírus-válság idején az üzletek bezárása eredményezett, bár a cég fellendülésre számított.

Az IKEA korábbi franciaországi vezérigazgatóját, Jean-Louis Baillot bűnösnek találták az ügyben, és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A bírák személyes adatok jogellenes kezelése miatt 50 000 euró pénzbírságot is kiszabtak vele szemben.

A vádak középpontjában a 2009–2012 közötti időszak állt, bár az ügyészek szerint a kémkedési taktika a 2000-es évek elején kezdődött. Összesen 15 embert vádoltak meg az ügyben. A vádlottak közül kettőt nem találtak bűnösnek az ellenük felhozott valamennyi vádban, köztük egy rendőrt és Stefan Vanoverbekét, aki 2010 és 2015 között vezette a francia IKEA-t, és továbbra is vezető szerepet tölt be a csoport kiskereskedelmi tevékenységében. Másokat felmentettek bizonyos vádak alól – például a bizalmas információk rendszeres nyilvánosságra hozatala –, de bűnösnek találták őket például a személyes adatok illegális megszerzésében.

A bíróság többek között a volt emberi erőforrás-menedzserre 5000 eurós bírságot szabott ki, több vádlottat pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

A kémkedési ügy 2012-es napvilágra kerülése után az IKEA több menedzsert menesztett és átalakította belső folyamatait. A svéd cég már régóta cáfolja a széles körben elterjedt kémrendszer felállítását, kedden pedig felmentették a személyes adatok megsértésének vádja alól.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).