Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A francia bíróság egymillió euró bírság megfizetésére kötelezte az IKEA-t a cég francia alkalmazottai utáni kémkedése miatt, mert a világ legnagyobb bútorkereskedőjét elmarasztalták az alkalmazottak személyes adatainak nem megfelelő kezelése és tárolása miatt.
Az Ingka Group francia fióktelepét, amelynek világszerte a legtöbb IKEA áruház tulajdonosa, azzal vádolták, hogy több éven keresztül titokban figyelte meg munkavállalóit és néhány ügyfelét. A világcég felismerte, hogy megsértette az alkalmazottak magánélethez való jogát azzal, hogy átnézte a bankszámláikat és néha álruhás alkalmazottakat használt fel, hogy jelentések készítsen a munkavállalókról.
A munkavállalók képviselői szerint az információkat egyes esetekben a szakszervezeti vezetők ellen, vagy az IKEA előnyére használták fel az ügyfelekkel folytatott vitákban, miután a cég adatokat tárolt a vásárló pénzügyeiről és arról, hogy milyen autókkal közlekednek. Azt is megállapították, hogy a cég fizetett bizonyos rendőrségi aktákhoz való hozzáférésért. Az ügyészek 2 millió eurós bírság kiszabását indítványozták.
A francia CGT szakszervezet ügyvédei és több kártérítést kérő magánszemély szerint a bírság összege nem túl nagy, de üdvözölték az eredményt. „Az elmarasztalás számít” – nyilatkozta Solene Debarre, a CGT-t képviselő ügyvéd.
A társaság közölte, hogy értelmezi a bírósági határozatot, hogy lássa, szükség van-e további intézkedésekre, miután lépéseket tett a megfigyelési taktika felszámolására.
„Az IKEA Retail France határozottan elítélte a gyakorlatot, elnézést kért és végrehajtott egy nagy akciótervet annak megakadályozására, hogy ez megismétlődjön” – közölte az Ingka csoport. Az IKEA körülbelül 10 000 embert foglalkoztat Franciaországban, amely Németország és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb piac, és új értékesítési lehetőségekkel kísérletezett, köztük egy Párizs szívében 2019-ben elindított üzlettel. Legismertebbek a városon kívüli hatalmas önkiszolgáló üzletek, de sok vásárló látogatta az IKEA webáruházát, főleg a világjárvány miatti lezárások idején, amikor az irodabútorok, az edények és a főzőtermékek iránti kereslet erősen megnőtt.
Az Ingka-csoport 2020 augusztusának végéig tartó üzleti éve csökkenő profiti mutat, amelyet a koronavírus-válság idején az üzletek bezárása eredményezett, bár a cég fellendülésre számított.
Az IKEA korábbi franciaországi vezérigazgatóját, Jean-Louis Baillot bűnösnek találták az ügyben, és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A bírák személyes adatok jogellenes kezelése miatt 50 000 euró pénzbírságot is kiszabtak vele szemben.
A vádak középpontjában a 2009–2012 közötti időszak állt, bár az ügyészek szerint a kémkedési taktika a 2000-es évek elején kezdődött. Összesen 15 embert vádoltak meg az ügyben. A vádlottak közül kettőt nem találtak bűnösnek az ellenük felhozott valamennyi vádban, köztük egy rendőrt és Stefan Vanoverbekét, aki 2010 és 2015 között vezette a francia IKEA-t, és továbbra is vezető szerepet tölt be a csoport kiskereskedelmi tevékenységében. Másokat felmentettek bizonyos vádak alól – például a bizalmas információk rendszeres nyilvánosságra hozatala –, de bűnösnek találták őket például a személyes adatok illegális megszerzésében.
A bíróság többek között a volt emberi erőforrás-menedzserre 5000 eurós bírságot szabott ki, több vádlottat pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.
A kémkedési ügy 2012-es napvilágra kerülése után az IKEA több menedzsert menesztett és átalakította belső folyamatait. A svéd cég már régóta cáfolja a széles körben elterjedt kémrendszer felállítását, kedden pedig felmentették a személyes adatok megsértésének vádja alól.
