Rendezné a kényszervállalkozók helyzetét az Európai Bizottság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Európa-szerte több millió ember munkakörülményei javulhatnak a lépés következtében.


Ételfutárok, Uber-sofőrök – sok millió európai dolgozik kényszervállalkozóként különféle internetes közvetítőoldalak segítségével. Ők általában jóval az átlag alatt keresnek, és a társadalombiztosításból, illetve a nyugdíjrendszerből is kimaradnak. Az Európai Bizottság a szakszervezetetekkel és a munkaadókkal konzultálva szeretné javítani a munkakörülményeiket.

“Lépni kell, hiszen ez egy fontos része a gazdaságunknak, amely egyre növekszik. Ez az online gazdaság nem növekedhet a rendes szabályokon és a rendes védőintézkedéseken kívül. Ez egy bonyolult ügy, hiszen meg kellene találni a helyes egyensúlyt az újfajta üzleti modell rugalmassága, és a munkások megfelelő védelme között” – mondta az unió szociális ügyekért felelős biztosa, Nicolas Schmit.

A szakszervezetek azt szeretnék, ha uniós jogszabályok védenék az ilyen munkavállalókat, és szerintük kollektív jogok is megilletnék őket. Azt mondják, ez a foglalkoztatási forma valójában hamis önfoglalkoztatás, és tulajdonképpel alkalmazotti státusz járna az embereknek.

“Ha azt látjuk, hogy tényleg egy algoritmus szervezi a munkát és nem a dolgozó állapítja meg a díjazást, illetve nincs döntési helyzetben a feladatokat illetően, akkor ez már elég bizonyíték arra, hogy ő nem önfoglalkoztató, hanem az adott internetes platform szervezte a munkát. Ezt kell kiindulási alapnak tekinteni, és a dolgozót munkavállalónak kell tekinteni, amíg be nem bizonyosodik ennek az ellenkezője” – Ludovic Voet, szakszervezeti vezető.

A munkaadók érdekképviselete azt szeretné, hogy az egyes uniós tagállamok állapíthassák meg a dolgozók státuszát.

“Az európai vitában azt látjuk, hogy nem szabad elvenni azokat a jogköröket, amelyeket a tagállamok jobban képesek ellátni. A helyzet minden országban eltérő. Vannak olyan országok, amelyek szinte csak feketén vagy fehéren látják a munkavállalás kérdését, másoknál viszont többféle köztes kategória is elképzelhető. A tagállami megoldások sokféleségét tiszteletben kell tartanunk” – mondta a Business Europe nevű szervezet egyik vezetője, Maxime Cerutti.

Az elmúlt öt évben Európában ötszörösére nőtt a digitális platformok által nyújtott szolgáltatások forgalma. Az Európai Bizottság az év végén teheti közzé a szektor szabályozásáról szóló javaslatát.




Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.