Az EU több mint 380 millió eurót fektet be a zöld átállás támogatása érdekében
A Bizottság a LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai program keretében a mai napon több mint 380 millió eurót ítélt oda 133 új projektnekEurópa-szerte.
Rendezné a kényszervállalkozók helyzetét az Európai Bizottság
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Európa-szerte több millió ember munkakörülményei javulhatnak a lépés következtében.
Ételfutárok, Uber-sofőrök – sok millió európai dolgozik kényszervállalkozóként különféle internetes közvetítőoldalak segítségével. Ők általában jóval az átlag alatt keresnek, és a társadalombiztosításból, illetve a nyugdíjrendszerből is kimaradnak. Az Európai Bizottság a szakszervezetetekkel és a munkaadókkal konzultálva szeretné javítani a munkakörülményeiket.
„Lépni kell, hiszen ez egy fontos része a gazdaságunknak, amely egyre növekszik. Ez az online gazdaság nem növekedhet a rendes szabályokon és a rendes védőintézkedéseken kívül. Ez egy bonyolult ügy, hiszen meg kellene találni a helyes egyensúlyt az újfajta üzleti modell rugalmassága, és a munkások megfelelő védelme között” – mondta az unió szociális ügyekért felelős biztosa, Nicolas Schmit.
A szakszervezetek azt szeretnék, ha uniós jogszabályok védenék az ilyen munkavállalókat, és szerintük kollektív jogok is megilletnék őket. Azt mondják, ez a foglalkoztatási forma valójában hamis önfoglalkoztatás, és tulajdonképpel alkalmazotti státusz járna az embereknek.
„Ha azt látjuk, hogy tényleg egy algoritmus szervezi a munkát és nem a dolgozó állapítja meg a díjazást, illetve nincs döntési helyzetben a feladatokat illetően, akkor ez már elég bizonyíték arra, hogy ő nem önfoglalkoztató, hanem az adott internetes platform szervezte a munkát. Ezt kell kiindulási alapnak tekinteni, és a dolgozót munkavállalónak kell tekinteni, amíg be nem bizonyosodik ennek az ellenkezője” – Ludovic Voet, szakszervezeti vezető.
A munkaadók érdekképviselete azt szeretné, hogy az egyes uniós tagállamok állapíthassák meg a dolgozók státuszát.
„Az európai vitában azt látjuk, hogy nem szabad elvenni azokat a jogköröket, amelyeket a tagállamok jobban képesek ellátni. A helyzet minden országban eltérő. Vannak olyan országok, amelyek szinte csak feketén vagy fehéren látják a munkavállalás kérdését, másoknál viszont többféle köztes kategória is elképzelhető. A tagállami megoldások sokféleségét tiszteletben kell tartanunk” – mondta a Business Europe nevű szervezet egyik vezetője, Maxime Cerutti.
Az elmúlt öt évben Európában ötszörösére nőtt a digitális platformok által nyújtott szolgáltatások forgalma. Az Európai Bizottság az év végén teheti közzé a szektor szabályozásáról szóló javaslatát.