Döntés az azbesztperben: nem felelős az állam


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár van okozati összefüggés az azbesztszálak belégzése és a felperesek mellhártyadaganata között, nem az állam a felelős a Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint.


Jogerősen elutasította a felperes környezetveszélyeztető tevékenység és egészségkárosodás miatt a magyar állam ellen benyújtott kártérítési keresetét a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az úgynevezett azbesztperben.

 A Fővárosi Ítélőtábla közleménye szerint a jelenlegi felperes jogelődje nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a magyar államot és egy kft.-t. A felperesi jogelőd 2014-ben bekövetkezett halála miatt az eljárás félbeszakadt, majd 2015-ben felesége jogutódként folytatta a pert, de miután a céggel szembeni keresetétől elállt, ezért a céggel szemben már az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék megszüntette a pert.

A Fővárosi Törvényszék június 22-én elutasította a felperes keresetét, az ügy fellebbezés nyomán került másodfokon a táblára.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indoklása szerint a törvényszék helyesen állapította meg, hogy az alperes nem minősül a veszélyes üzem üzembentartójának. Az állam veszélyes üzemi tevékenységet nem végzett, az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységet nem folytatott. 

[htmlbox karteritesi_jog]

 

„Az 1995. december 20-án hatályba lépő 1995. évi LIII. törvény alapján pedig az ingatlan tulajdonosának felelősségét csak akkor lehet megállapítani, ha a környezetszennyezés a törvény hatályba lépése utáni időpontban történt. A felperesi jogelőd esetében az azbeszt expozíció legvalószínűbb időpontja 1976 és 1985 közötti, a későbbi légszennyezettségnek pedig a betegség kialakulásában nagy valószínűséggel nem volt szerepe” – áll a tábla közleményében.

A Fővárosi Ítélőtábla szerint az alperes károkozó magatartást nem valósított meg és nincs olyan jogszabály sem, amely az alperes felelősségét a károkozó állami vállalat vagy kezelő tevékenységéért megállapítaná, ezért az elsőfokú bíróság helyesen döntött a kereseti kérelem elutasításáról.

Az indoklás kitér arra is, hogy még az állam mögöttes felelősségét vagy helytállási kötelezettségét megállapító jogszabály esetén sem lehetne a felperes keresetét teljesíteni a csődtörvényben rögzített jogvesztő határidő elmulasztása miatt – tudatta közleményben a Fővárosi Ítélőtábla.

Korábbi sajtóhírek szerint az elsőfokú ítélet ugyan megállapította az okozati összefüggést a Heves megyei Lőrinci és Zagyvaszántó határában található környezetszennyező eternitüzemből kikerülő azbesztszálak belégzése és a felperesek mellhártyadaganata között, a kártérítési kereseteket azonban elutasította. Az elsőfokú ítélet indoklása szerint az azbesztrostok legnagyobb valószínűséggel 1976 és 1985 között kerülhettek a betegek szervezetébe, ám a terület akkor hiába volt az államé, a kártérítési keresetet a gyár privatizációja utáni jogutód kft.-vel szemben kellett volna érvényesíteni. Annak a cégnek a felszámolása pedig 2005-ben kezdődött, ezért akkor kellett volna a betegeknek jelezniük kártérítési igényüket. Az elsőfokú bíróság – tábla által jogerőre emelt – döntése szerint a perben „az állam mögöttes felelőssége” sem vizsgálható.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Elhunyt Karsai Dániel

Elhunyt Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász szombaton, halálhírét testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán.

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.