Döntés született a hurghadai buszbaleset miatt indított kártérítési perben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. február 14-én elutasította a IV. rendű felperes keresetét abban a kártérítési perben, amit a felperesek egy utazási iroda ellen indítottak a 2011-ben történt hurghadai buszbaleset miatt – közölte a Fővárosi Törvényszék.

A IV. rendű felperes 2011-ben az alperes utazási iroda szervezésében egy egyiptomi társasutazáson vett részt, amely során buszbalesetet szenvedett. A felperes a balesetben szerzett combsérülései miatt bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kárai járadék formájában történő megtérítése céljából terjesztett elő keresetet az alperessel szemben.

A bíróság korábban a jogalap körében lefolytatott eljárás eredményeként közbenső ítélettel megállapította az alperes teljes kártérítési felelősségét, amely döntést a másodfokú bíróság és a Kúria is helybenhagyott. Ezt követően a bíróság az eljárást valamennyi felperest érintően az összegszerűség körében folytatta és a járadékigényeket részítéletekben bírálta el.

A különböző jogcímeken kérelmezett járadékigények baleseti eredetű felmerültére, indokoltságára, az elszenvedett fizikai és lelki sérülések jellegére és mértékére a bírság igazságügyi orvosszakértői véleményt szerzett be, valamint tanúkat hallgatott meg.

A február 14-i ítélet szerint a bíróság a IV. rendű felperes keresetét a nem vagyoni kártérítésre, a rehabilitációs többletköltségre, valamint a közlekedési és a közlekedési kísérő többletköltségére vonatkozó járadékigényt megalapozatlannak találta.

A bíróság szerint ugyanis a IV. rendű felperes esetében a járadék jellegű kárpótlás feltételei nem állnak fenn, mivel az orvosszakértői vélemény nem igazolt a baleseti sérülések következtében kialakult és a jövőre nézve is állandósult olyan fizikai, valamint pszichés egészségkárosodást, amelynek következményeit havi járadék formájában lehetett volna kompenzálni.

Az ítélet egyúttal kiemeli azt is, hogy a felperes testi egészséghez való joga kétségtelenül sérült, de a baleseti eredetű egészségkárosodása további életvitelét, életminőségét tartósan és visszafordíthatatlanul nem változtatta meg, ezért a bíróság a járadékigény teljesítésére a jogalap bizonyítottsága hiányában nem látott lehetőséget.

Mivel az orvosszakértő véleménye szerint a felperes a baleseti eredetű egészségkárosodásával összefüggésben nem szorul a jövőben gyógytornász és személyi edző igénybe vételére, a begyakorolt tornákat az otthonában folytathatja, ezért a bíróság a rehabilitációs többletköltségre, a közlekedési és kísérő többletköltségre vonatkozó járadékigényt is elutasította megalapozatlanság miatt.

Az ítélet nem jogerős.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.