Döntött a Kúria: közzé kell tenni a 35 éves szemétkoncessziós szerződés titkos mellékleteit

Harmadfokon is a Transparency International győzelemmel ért véget a MOL, illetve hulladékos leánya, a MOHU által három és fél évtizedre elnyert szemétkoncesszió szerződésének titkos mellékleteiért indított per. Így az illetékes állami szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább egyebek mellett azt az ajánlatot sem, amelynek benyújtásával az olajcég 35 évre elhódította a szemétszállítás kizárólagos jogát Magyarországon.

A felperes keresetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kérte az alperest a hulladékgazdálkodási tevékenység tárgyában létrejött szerződés és mellékletei kiadására kötelezni. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyben kötelezte az alperest a kért dokumentumok kiadására. Amint köztudott, a kormány a MOL-nak, illetve az olajóriás MOHU névre keresztelt hulladékos leánycégének adta oda 35 évre a magyarországi hulladékágazat zömét. Az erről szóló szerződés nyilvánosan elérhető, ám a szerződése mellékletei, amelyek a kellemetlen igazságot rejtik, ma még titkosak. Iparági hírek alapján feltételezhető, hogy a mellékletek arról is rendelkeznek, hogy az állam miként pótolja ki a MOL esetleges veszteségét. 

Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet a hatályában fenntartotta. A Trasparency International nem csak maga, hanem az ügyben partnerként együttműködő iparági szereplő, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete (MFSzE) nevében is keresetet nyújtott be. A koncessziók ügyében eljáró kormányszerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda mindkét pert jogerősen elveszítette, de felülvizsgálatot kért, ezért az ügy a Kúrián folytatódott. A perben a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviselte a Transparency International Magyarországot.  

A Kúria január 31-ei ítéletével végleg lezárta az MFSzE által indított pert, végérvényesen kötelezve az alperes koncessziós irodát az összes melléklet kiadására, így azok várhatóan már a közeljövőben megismerhetővé válnak a széles nyilvánosság számára is 

Megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatását, érdemi eldöntését követően a verseny tisztasága már indokoltan nem korlátozhatja az információszabadság érvényesülését, a közérdekű adatok megismerhetőségét. Az adatokért perlő Trasparency International szerint a mellékletek alapvető fontosságú kérdéseket szabályoznak. Például a MOHU által a hulladékkoncesszió keretében tervezett kiadásokat, így a beruházások és a beszerzések árazását, valamint a MOHU által szedett díjak kiszámításának a módszerét. Az államnak fizetendő koncessziós díj meghatározása, úgyszintén a MOHU alvállalkozóinak a díjazására vonatkozó adatok is megismerhetőek a mellékletekből. 

A Kúria kifejtette, hogy abban az esetben, ha az adatkezelő nem tárja a bíróság elé, hogy az üzleti titok védelme mint megtagadási ok konkrétan mely adatokkal összefüggésben áll fenn, és ezen adatok nyilvánosságra kerülése miként okozna a titokgazda beavatkozónak az üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet, az érdekmérlegelés nem végezhető el, ezért az Infotv. 27. § (3) bekezdésére hivatkozás nem lehet eredményes.

Végül rámutatott: az üzleti titokra alapított megtagadási ok fennállásának megítélése nem igényel minden esetben szakértői bizonyítást, ennek eldöntéséhez az adott esetben elegendő lehet a rendelkezésre álló iratok értékelése is.

Forrás:

Kúria

Transparency International

---