Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az államfő által aláírt törvény szerint akár el is bocsáthatják azt a bírót, aki kétségbe vonja frissen kinevezett kollégái legitimitását.
Aláírta Andrzej Duda elnök az utóbbi években kinevezett bírák legitimitását védő törvénymódosításokat – közölte az államfő szóvivője. Az új előírásokat az ellenzék bírálta, az európai szervek pedig a törvényhozói folyamat során ezek el nem fogadását szorgalmazták.
Az államfői szóvivő, Blazej Spychalski a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: Duda azok mellé állt, akik szerint a lengyel jogrendben szükség van az új előírásokra. Rámutatott: a végső döntés előtt az államfő széles körű konzultációt folytatott, az ellenzéki pártokkal is.
Az államfő kabinetfőnök-helyettese, Pawel Mucha miniszter a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtévének elmondta: a Duda által figyelembe vett elemzések nem mutatták ki, hogy az előírások „bármilyen módon is sértenék a lengyel alkotmányt vagy az európai jogot”.
A több európai intézmény által bírált törvénymódosítások különböző fegyelmi büntetéseket, sőt elbocsátást helyeznek kilátásba azoknak a bíráknak, akik kétségbe vonják kollégáik legitimitását, illetve akik „a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen politikai tevékenységet” folytatnak. Megváltoztatják továbbá a legfelsőbb bírósági elnök megválasztásának módját.
A 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által előterjesztett módosításokat január végén szavazta meg a lengyel parlament alsóháza (szejm), felülírva ezzel az ellenzéki többségű felsőháznak (szenátus) döntését, amely – szintén a bírói függetlenségre hivatkozva – elvetette a tervezetet.
Az utóbbi időben a lengyel legfelsőbb bíróság azon tagjai, akiket még az előző kormányok idején nevezték ki, többször is kétségbe vonták a PiS-kormányzat idején kinevezett bírák legitim státuszát. Legutóbbi döntésüket azonban múlt héten felfüggesztette a többségében a PiS-kormányzat idején kinevezett alkotmánybíróság.
A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform államfőjelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska Twitter-bejegyzése szerint Duda egy, „a jogállamiságot rontó” jogszabályt írt alá, ez „újabb lépést jelent a polexit (az Európai Unióból való lengyel kilépés) felé”.
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerint az új jogszabályok „véglegesen eloszlatják a bírák legitimitásával összefüggő kétségeket”, stabilizálják a lengyel jogrendszert.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!