Dúl a vita a lengyel bírók legitimitásáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államfő által aláírt törvény szerint akár el is bocsáthatják azt a bírót, aki kétségbe vonja frissen kinevezett kollégái legitimitását.

Aláírta Andrzej Duda elnök az utóbbi években kinevezett bírák legitimitását védő törvénymódosításokat – közölte az államfő szóvivője. Az új előírásokat az ellenzék bírálta, az európai szervek pedig a törvényhozói folyamat során ezek el nem fogadását szorgalmazták.

Az államfői szóvivő, Blazej Spychalski a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: Duda azok mellé állt, akik szerint a lengyel jogrendben szükség van az új előírásokra. Rámutatott: a végső döntés előtt az államfő széles körű konzultációt folytatott, az ellenzéki pártokkal is.

Az államfő kabinetfőnök-helyettese, Pawel Mucha miniszter a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtévének elmondta: a Duda által figyelembe vett elemzések nem mutatták ki, hogy az előírások „bármilyen módon is sértenék a lengyel alkotmányt vagy az európai jogot”.

A több európai intézmény által bírált törvénymódosítások különböző fegyelmi büntetéseket, sőt elbocsátást helyeznek kilátásba azoknak a bíráknak, akik kétségbe vonják kollégáik legitimitását, illetve akik „a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen politikai tevékenységet” folytatnak. Megváltoztatják továbbá a legfelsőbb bírósági elnök megválasztásának módját.

A 2015 óta kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) által előterjesztett módosításokat január végén szavazta meg a lengyel parlament alsóháza (szejm), felülírva ezzel az ellenzéki többségű felsőháznak (szenátus) döntését, amely – szintén a bírói függetlenségre hivatkozva – elvetette a tervezetet.

Az utóbbi időben a lengyel legfelsőbb bíróság azon tagjai, akiket még az előző kormányok idején nevezték ki, többször is kétségbe vonták a PiS-kormányzat idején kinevezett bírák legitim státuszát. Legutóbbi döntésüket azonban múlt héten felfüggesztette a többségében a PiS-kormányzat idején kinevezett alkotmánybíróság.

A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform államfőjelöltje, Malgorzata Kidawa-Blonska Twitter-bejegyzése szerint Duda egy, „a jogállamiságot rontó” jogszabályt írt alá, ez „újabb lépést jelent a polexit (az Európai Unióból való lengyel kilépés) felé”.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő szerint az új jogszabályok „véglegesen eloszlatják a bírák legitimitásával összefüggő kétségeket”, stabilizálják a lengyel jogrendszert.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.