Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bíróság döntése alapján késedelmi kamatot kell fizetni az olyan áfa összegek után, amelyeket az adózó ésszerű határidőn belül nem tudott visszaigényelni a közösségi jogba ütköző hazai szabályozás miatt.
Az Európai Bíróság egy nemrégiben hozott, magyar vonatkozású döntésében kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós áfa irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás és gyakorlat, amely kizárja a késedelmi kamat fizetését olyan áfa összegek után, amelyeket az adózó ésszerű határidőn belül nem tudott visszaigényelni a közösségi jogba ütköző hazai szabályozás miatt – hívja föl a figyelmet a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Az Európai Bíróság megerősítette azt is, hogy az uniós jog megsértése miatt fizetendő kamat nem lehet kedvezőtlenebb, mint a belső jog megsértése esetén járó kamat. Mindez a hazai vállalkozások számára akár több milliárdos tételt is jelenthet.
A korábbi hazai áfa szabályozás tiltotta a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez – például a cég ki nem fizetett beszerzéseihez – kapcsolódó áfa visszaigénylését. Az Európai Bíróság a C-274/10. számú ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy ez a rendelkezés az uniós joggal ellentétes, így a korlátozó szabályt 2011-ben hatályon kívül helyezték. Tisztázatlan maradt ugyanakkor, hogy a közösségi jogba ütköző hazai szabály miatt késedelmesen érvényesített áfa-visszaigénylések után milyen módon kaphatnak ellentételezést (késedelmi kamatot) a sérelmet szenvedett adózók.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|---|
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. |
A gyakorlatban a legtöbb adózó a kamatigényét közigazgatási eljárásban és közigazgatási perben próbálta érvényesíteni az adóeljárási szabályok szerint. A bíróságok ugyanakkor azt állapították meg, hogy ezek a szabályok nem alkalmazhatóak, és az adózók kamatköveteléseit nem közigazgatási perben, hanem esetleg kártérítési perben lehet érvényesíteni. Az ilyen típusú ügyekben ugyanakkor a kártérítés formájában történő igényérvényesítés a gyakorlatban ugyancsak kizárt. Ez azt eredményezte, hogy a károsult adózók végső soron nem kaptak kompenzációt, amely viszont ellentétben állt az Európai Bíróság korábbi ítélkezési gyakorlatával. A szombathelyi bíróság – felismerve ezt az ellentmondást – kezdeményezte az Európai Bíróság eljárását.
Az Európai Bíróság a korábbi hasonló döntéseivel összhangban most egy magyar ügyben is egyértelművé tette, hogy a közösségi jogba ütköző módon vissza nem igényelhető áfa után jár a kamat. A hazai bíróságok feladata, hogy szükség esetén akár a hazai jog „félretételével” biztosítsák az adózókat ért pénzügyi veszteség ellentételezését. Ennek megfelelően a magyar bíróság jogértelmezésén fog múlni, hogy az adózók milyen formában – az adóeljárási szabályok alapján vagy a kártérítés szabályai szerint – érvényesíthetik a kamatköveteléseket. Figyelemmel ugyanakkor az elévülésre, már a bíróság döntését megelőzően is érdemes kihasználni a rendelkezésre álló jogi eszközöket. – mondta az iroda közleménye szerint dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adójogi csoportjának vezetője.
