EB: így szabályozza a földvásárlást az uniós jog


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A termőföld értékesítéséről adott ki az Európai Bizottság iránymutatást, hogy a tagállamok megelőzhessék a termőföldárak spekulációját és a túlzott tulajdonosi koncentrációt.


Az iránymutatás kifejti, hogy a tagállamok saját hatáskörükben korlátozhatják a termőföldek értékesítését a mezőgazdasági közösségek megőrzése és a fenntartható mezőgazdasági művelés előmozdítása érdekében. Ennek során azonban számos uniós jogszabályt kell betartaniuk, különösen a tőke szabad mozgására vonatkozót. A bizottság emlékeztet arra, hogy 2015-ben kötelezettségszegési eljárást indított azon tagállamok – köztük Magyarország – ellen, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak más uniós országokból származó befektetőkkel szemben, és aránytalan mértékben korlátozzák a határokon átívelő befektetéseket.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A bizottság szerint elfogadható, hogy a tagállamok a földvásárlást a nemzeti hatóságok előzetes engedélyéhez kössék és korlátozzák a megszerezhető földterület nagyságát, valamint elővásárlási jogokat kössenek ki. Elővásárlási joga lehet a földterület bérlőinek, a szomszédoknak, a társtulajdonosoknak és az államnak.

Az uniós jog nem engedélyezi azonban diszkriminatív korlátozások bevezetését, így például tiltja, hogy a tagországok általános követelményeket határozzanak meg a lakóhelyre a föld megszerzésének előfeltételeként. A határokon átívelő befektetések aránytalan korlátozása szintén jogellenes. Tilos továbbá a földterület megvásárlásának előfeltételeként a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges képesítések megkövetelése is – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 6.

Az Európai Bizottság kész lezárni a Lengyelországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárást

Az Európai Bizottság véglegesítette elemzését a jogállamiság lengyelországi helyzetéről az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljárással összefüggésben, és úgy ítélte meg, hogy Lengyelországban már nem áll fenn egyértelműen a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, ezért kezdeményezni kívánja az eljárás lezárását – tájékoztatott az uniós bizottság hétfőn.