EB: van előrelépés a lengyel vitában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Történt némi előrelépés az Európai Bizottság és Lengyelország között folyó jogállamisági vitában, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy a kérdést megoldottnak lehessen tekinteni – jelentette ki hétfőn Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke.

Az elmúlt hetek eredményei egyelőre nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy megszűnt a jogállamiság rendszerszintű megsértésének veszélye Lengyelországban – közölte brüsszeli sajtótájékoztatóján Timmermans, miután tájékoztatta az uniós országok európai ügyekkel foglalkozó minisztereit az ügy legfrissebb fejleményeiről.

A munkát folytatni kell, ugyanakkor a cél nem önmagában a két fél közötti párbeszéd, hanem az, hogy az vezessen is kézzelfogható eredményekhez. A párbeszéd ezért nem folytatódhat a végtelenségig, így vagy úgy, de bizonyos megállapításokra kell jutni – hangsúlyozta.

Kiemelte: a szakminiszterek következő, június 26-i üléséig el kellene dönteni, hogy melyik irányba menjen tovább a folyamat.

Kérdésre válaszolva Timmermans leszögezte, a jelenlegi helyzetben nincs esély rá, hogy visszavonják az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárást. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő hetekben sikerül további előrehaladást elérni, ehhez azonban – mint mondta – konkrét lépésekre van szükség.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

A lengyel parlament áprilisban megszavazta az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvények egyes módosításait, a kormánypárt szerint ezzel eleget tettek a brüsszeli ajánlások egy részének.

Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt tavaly decemberben megindította a hetes cikke szerinti, eddig példátlan eljárást Varsóval szemben, viszont hangsúlyozták, ha a következő időszakban javulást tapasztalnak, készek visszavonni a javaslatot.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit szakértők szinte kizártnak tartanak.

Az utóbbi években sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

(MTI)

---