EBH: Jogellenesen utasították el a transznemű álláspályázót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első alkalommal mondta ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság, hogy egy munkáltató nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést valósított meg azzal, hogy nem vett fel egy állásra jelentkező transznemű pályázót – derül ki a Háttér Társaság sajtóközleményéből.


A nyugat-magyarországi kisfaluban élő transznemű panaszos hat éve nőként él, ennek megfelelően öltözködik és viselkedik, de nemi identitásának jogi elismerését még nem kezdeményezte. Egy közeli nagyvárosban egy ruhaboltban szeretett volna munkát vállalni. Amikor azonban a bolt vezetője meglátta férfi nevet tartalmazó iratait, közölte, hogy az állásra női munkatársat keresnek, majd kinevette a jelentkezőt, miután az jelezte, hogy ő nő.

A panaszos a Háttér Társaság segítségével az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, és kérte, hogy a Hatóság vonja felelősségre a céget, amiért nemi identitása miatt elutasították az alkalmazását, és ellenséges módon léptek fel vele szemben. A Hatóság igazat adott a panaszosnak abban, hogy vele szemben a munkáltató nemi identitáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg, és emellett azt is megállapította, hogy a munkáltató nemen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést is megvalósított azzal, hogy mindenképp női alkalmazottat keresett. A Hatóság szankcióként megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és előírta a határozat nyilvános közzétételét.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2003 óta tiltja a munkáltatók, egészségügyi és oktatási intézmények, szolgáltatók számára a hátrányos megkülönböztetést és zaklatást. A törvény nevesítetten tilalmazza nem csak a nemen és a szexuális irányultságon, de a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést is, kifejezett védelmet nyújtva ezzel a transznemű embereknek. A Hatósághoz a korábbi években többen fordultak már nemi identitás miatti hátrányos megkülönböztetés vagy zaklatás miatt, de az ügyek eddig egyezséggel vagy elutasítással záródtak. Most először állapított meg a Hatóság ilyen jellegű jogsértést.

 

A transznemű emberek komoly hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon: a Háttér Társaság nemrégiben közzétett kutatási jelentése szerint a transznemű válaszadók 72%-a számolt be tartós (három hónapnál hosszabb) munkanélküliségről; 40%-ukat rúgták már ki munkahelyükről transznemű státuszuk miatt, és 80%-uk váltott munkahelyet a transzfób munkahelyi légkör miatt. A kutatásba bevont cégek alig több mint harmadánál (36%) van a nemi identitást nevesítő esélyegyenlőségi terv vagy antidiszkriminációs szabályzat.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.