Egyeztetett a MÜK és az OBH elnöke


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnöke levelet küldött Handó Tündének, az OBH elnökének, amelyben az ÁNYK nyomtatványok módosítására, az elektronikus kapcsolattartás során felmerült problémákra. Az OBH elnöke szintén levél útján válaszolta meg a kérdéseket, amelyet a MÜK honlapján is közzétett.


Dr. Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke január 31-én kelt levelében megerősítette, hogy az Országos Bírósági Tanács alakuló ülésén elhangzottaknak megfelelően a MÜK maximálisan elkötelezett az igazságszolgáltatás zavartalan működésének elősegítésében, illetve külön kitért az új eljárási törvényekre, valamint azh elektronikus kapcsolattartásban felmerült problémákra.

[multibox]

Levelében a MÜK elnöke az elektronikus kapcsolattartás során felmerült problémákról tájékoztatta Handó Tündét, amelyre az OBH elnöke részletes választ adott.

Dr. Bánáti János megköszönte, hogy az adatvédelmi hatóság álláspontját az OBH figyelmbe vette és a nyomtatványok már nem tartalmazzák a beküldő viszontazonosításához szükséges személyes adatokat. A MÜK elnöke azonban kérte Handó Tündét, hogy ezt a változtatást a civil szervezetekre vonatkozó nyomtatványoknál is hajtsa végre az OBH.

Handó Tünde válaszában kifejtette, hogy a változtatásra a fenti nyomtatványok esetében azért nem kerülhet sor, mert a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet előírja, hogy ezeken az űrlapokon fel kell tüntetni a beküldő személyes adatait.

Az OBH elnöke szerint a civil szervezetekkel kapcsolatos eljárásokban alkalmazott nyomtatványok sajátossága, hogy a civil szervezek nem kötelesek elektronikus aláírást használni, illetve a nyomtatványt bárki beküldheti, ezért a viszontazonosítással állapítható csak meg a beküldő személye.

handó Tünde kiemelte, hogy az OBH az elmúlt években is törekedett az elektronikus nyomtatványokkal kapcsolatos kérdések megválaszolására, illetve azok minél egyszerűbb használatának biztosítására.

A MÜk elnöke szintén megköszönte, hogy az OBH fejlesztésének eredményeként bizonyos nyomtatványoknál már lehetővé vált a jogi képviselő adatainak automatikus kitöltése, amelyet a rendszer az ÁNYK jogi képviselő adatbázisából olvas be. Dr. Bánáti János kérte az OBH elnökét, hogy a civil szervezetekre vonatkozó nyomtatványok következő fríssítésekor ezeken a nyomtatványokon is biztosítsák az automatikus kitöltést. 

Handó Tünde válaszában tájékoztatta a MÜk elnökét, hogy több nyomtatvány esetén már folyamatban van ez a fejlesztés, illetve, hogy a civil szervezeteket érintő 73 nyomtatvány esetében már teljeskörű a törzsadatkezelés.

A MÜK elnöke még egy felvetést intézett Handó Tündéhez, amely szerint a közigazgatási perekben való keresetváltoztatáshoz nincs nyomtatvány kifejlesztve, ezért kérte ennek mielőbbi pótlását.

Dr. Bánáti János megvilágította a probléma lényegét. Eszerint a nyomtatvány hiánya akkor jelent problémát, amikor a jogi képviselő elküldi a keresetet az elsőfokú döntést meghozó közigazgatási szervnek és ezt követően, még a keresetlevél bírósághoz érkezése előtt keresetváltoztatást akar végrehajtani. Ebben az esetben a bíróság, illetve a hatóság előtt nem tud ügyszámra hivatkozni. A MÜK elnöke a helyes eljárás kialakítása érdekében kérte az OBH elnökének segítségét.

Handó Tünde válaszlevelében kifejtette, hogy a polgári ügyekben keresetváltoztatásra használt, P23-as nyomtatványt a közigazgatási perekben is lehet használni. Ezen a benyújtáskor a közigazgatási szervtől, vagy már a bíróságtól kapott ügyszámot kell feltüntetni.

(magyarugyvedikamara.hu)  

[htmlbox beszedleiro]

Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.