Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tíz hónap alatt a bíróságok 2682 alkalommal tartottak távmeghallgatást, a Via Videó rendszert eddig közel 1000 bíró alkalmazta az eljárási cselekmények foganatosítása során.
2019. júniusában a távmeghallgatások száma meghaladta az 560-at, a távmeghallgatást alkalmazó bírák száma a 208-at.
A bíróságokon kialakított távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermek számát figyelembe véve június hónapban a legmagasabb kihasználtsággal a Fővárosi Törvényszék (Markó u. 27., Fő utca 70-78.), a Szombathelyi és Nyíregyházi Törvényszék távmeghallgató helyiségeit működtették a bíróságok. A legtöbb bíró a Fővárosi, a Pécsi, a Kaposvári és a Debreceni Törvényszéken használta a Via Videó rendszert.
A bíróságokon a távmeghallgatási eszközök legjelentősebb felhasználási területe a büntetőeljárások, azon belül is a nyomozási bírói, valamint a büntetés-végrehajtási ügyek.
A távmeghallgatási technológia használata számos előnnyel járhat mind az ügyfelek, mind a bírósági szervezet számára. Hosszútávon hathatósan hozzájárulhat a bírósági eljárások időszerűségi mutatóinak javulásához, az eljárások transzparenciájának növekedéséhez, a bíróságok szolgáltató jellegének erősítéséhez. A távmeghallgatással mind a bíróság, mind az ügyfelek időt és jelentős költséget takaríthatnak meg, a fogvatartottak szállításával járó biztonsági kockázatok nagymértékben csökkenthetők, a védelemben részesítendő személyek biztonsága garantálható. Alkalmazásának kiterjesztésével megvalósulhat a tértől és időtől független ítélkezés.
Nyolc év fegyházbüntetéssel sújtott a Csongrádi Járásbíróság egy férfit, aki február közepén megpróbált kirabolni egy helyi boltot – közölte a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője.
Súlyosításért fellebbezett a járási ügyészség annak a karcagi férfinek az ügyében, aki azért vágatta el a kutyái hangszálait, hogy a szomszédokat ne zavarja a szaporítótelepről kiszűrődő csaholás – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség.
Az Európa Tanács bizottsági jelentése szerint a magyar közbeszéd az utóbbi években egyre idegengyűlölőbbé vált, és a politikai beszéd rendkívül megosztó és ellenséges jelleget öltött, különösen a menekültekkel, menedékkérőkkel és migránsokkal, a muszlimokkal és az LMBTI személyekkel szemben – olvasható a Háttér Társaság közleményében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
