Egyre olajozottabban működik az európai elfogatóparancs intézménye

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. szeptember 18.
Címkék: ,
Rovat:
Az Európai Unió tagországai több mint 17 ezer európai elfogatóparancsot adtak ki súlyos bűncselekményekben érintettek kézre kerítése és tagállamok közötti átadása érdekében – tudatta szerdán az Európai Bizottság.

Magyarországot egyebek mellett az embercsempészettel összefüggő kiadatási parancsok magas számával összefüggésben emelte ki a 2017-es adatokat rögzítő jelentés.

2004-es bevezetése óta az európai elfogatóparancs a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés leggyakrabban, és egyre emelkedő számban használt eszköze, amíg ugyanis az uniós tagországok 2016-ban valamivel több, mint 16 600 európai elfogatóparancsot adtak ki, addig 2017-ben ezek száma megközelítette a 17 500-at.

A tagállamok a vizsgált időszakban legtöbbször, több mint hétezer esetben súlyos bűncselekmény, vagy terrorizmussal összefüggő tevékenység elkövetésével gyanúsított embert adtak át más tagországoknak. 2600-at is meghaladó esetben lopás és betörés gyanúja miatt állítottak ki európai elfogatóparancsot. Csalással és korrupcióval összefüggésben, valamint kábítószerrel való visszaélés miatt több mint 1500 ilyen dokumentumot állítottak ki. Embercsempészettel összefüggésben 19 ország 184 esetben adott ki európai elfogatóparancsot, köztük a legtöbbet, 37-et Franciaország, és 34-et pedig Magyarország – közölték.

Euróhamisítás miatt 27 ilyen parancsot adtak ki a tagállamok, köztük a legtöbbet, hatot Franciaország és Magyarország, ötöt pedig Görögország. A bankjegyhamisítás mintegy megháromszorozódott 2017-ben az előző év adatihoz képest – emelték ki.
Szabadságvesztés, vagy őrizetbe vételi végzés végrehajtása céljából Magyarország 1376, Románia 1350, Svédország valamivel több mint 400, Horvátország pedig csaknem 300 esetben adott ki – jegyezték meg.

Mint írták, az eljárások hossza évről évre rövidül. A letartóztatástól az átadásról szóló döntés meghozataláig uniós szinten átlagosan 15 nap telik el akkor, amikor az érintett hozzájárul kiadatásához, és 40 nap akkor, ha az érintett nem járul hozzá. A tágállamoktól származó információk szerint a leghosszabb eljárásokra Finnországban és Szlovákiában volt példa, Magyarország és Málta esetében az eljárások gyakran mindössze két napot vettek igénybe – közölte a bizottság.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg
2019. július 12.

Az európai elfogatóparancs végrehajtása csak alapos indokkal tagadható meg

Az ETA baszk terrorszervezet által elkövetett gyilkosság gyanúsítottja ellen a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adtak ki. Bár Belgiumban letartóztatták a feltételezett elkövetőt, a spanyol börtönhelyzetre hivatkozva a belga bíróság megtagadta az elfogatóparancs végrehajtását és a gyanúsított kiadatását. A Bíróság helyeselte, hogy a belga igazságszolgáltatás mérlegelte a kiadatással járó esetleges alapjogsérelem veszélyét, a döntés indokolása azonban nem volt kellően megalapozott.

Letartóztatták a Prágában elfogott magyar bérgyilkost
2019. július 22.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. július 20-án egy hónapra elrendelte annak a terheltnek a letartóztatását, aki ellen Magyarországon és Hollandiában elkövetett emberölés miatt volt érvényben hazai és nemzetközi elfogatóparancs. A férfit ez év márciusában fogták el Prágában, majd a cseh hatóságok átadták Magyarországnak.