A Brexittel az Egyesült Királyság az unión kívüli harmadik országgá vált a büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés szempontjából is, ami a nemzetközi büntetőjog területén is nagy változásokat hozott.
Az európai elfogatóparancs volt az első konkrét intézkedés az EU büntetőjogának vagy büntetőeljárásjogának a területén, ami a tamperei kölcsönös elismerés elvét egy lényeges konkrét intézkedésben testesítette meg, és az EU tagállamok viszonylatában felváltotta a kiadatást. Az európai elfogatóparancsok rendszere 2004. január 1-ével kezdte el működését.
Az EUB-nak abban kellett döntést hoznia, hogy egy harmadik ország által hozott ítélet EU tagállam általi elismerését követően az EU tagállam kibocsáthat-e európai elfogatóparancsot.
A Kormány a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedésekről szóló 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete, illetve a Kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelete további változásokat hoz a büntetőeljárásban és a büntetés-végrehajtásban.
Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy joga van-e az ismeretlen helyen tartózkodó terheltnek ügyvédet megbízni, ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, de még nem fogták el.
A Brexit után az Egyesült Királyságban megszűnt az európai elfogatóparancs alkalmazhatósága, mert az ezt biztosító szerződés csak az EU tagországaira vonatkozik.
Az EUB elé két olyan francia ügy is került, amelyben arról kellett dönteni, hogy az ügyészség jogosult-e az európai elfogatóparancs kibocsátására. Az EUB az ügyeket egyesítve arra jutott, hogy az ügyészség is kibocsáthat európai elfogatóparancsot, ha a végrehajtó hatalomtól független, nem utasítható a kibocsátás körében és a kibocsátó határozat ellen megfelelő jogorvoslattal lehet élni.
Ellentmondásosnak tűnik két idei luxemburgi ítélet: Ausztriában egy ügyész is kiállíthat európai elfogatóparancsot, míg Németországban csak egy bíró.
Az Európai Unió tagországai több mint 17 ezer európai elfogatóparancsot adtak ki súlyos bűncselekményekben érintettek kézre kerítése és tagállamok közötti átadása érdekében – tudatta szerdán az Európai Bizottság.
A barátnője megölésével gyanúsított belga kérelmezőt a rendőri őrizetben védő nélkül hallgatták ki. Előzetes letartóztatása alatt kirendelt védője a kilenc további kihallgatásról pedig távol maradt. Végül a kérelmezőt egy másik emberölés kísérletében is bűnösnek találták, jelenleg életfogytiglani büntetését tölti. Az ügyben az EJEB egyértelműsítette a védőhöz való jog tartalmát és a tisztességes eljárás vizsgálatának szempontjait.
