Egyszerűbbé vált a jogszabály-előkészítés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lezárult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) „A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása című (ÁROP 1.1.10.) kiemelt projektje.


A minisztérium a projekt első szakaszában számos lépést tett a hazai hatásvizsgálati rendszer megújítása és nemzetközi szintre történő emelése terén. A második szakaszban a minőségi jogalkotás megalapozásához áttekintették a hatályos központi joganyag meghatározott részét, mely lehetővé tette a kirívó belső ellentmondások kiküszöbölését, az adminisztratív terhek csökkentését, és az egyéb tartalmi jogtisztítást – olvasható a kormány.hu-n megjelent közleményben.

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként a KIM megalkotta a hatásvizsgálati rendszer jogszabályi hátterét, ezen belül a jogalkotási törvény előzetes hatásvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit, a hatásvizsgálati rendeletet és bevezette az utólagos hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettségét. A hatásvizsgálati rendelet tartalmazza a központi közigazgatás által előkészített hatásvizsgálatra vonatkozó elvárásokat, részletszabályokat, kötelezettségeket. Emellett a 2011. szeptember 30-át követően előkészített előterjesztésekre és miniszteri rendelettervezetekre vonatkozóan tartalmában és formájában is új hatásvizsgálati lapot vezetett be, mely kiemelt fontossággal kezeli a költségvetési stabilitás, a versenyképesség, az adminisztratív tehercsökkentés, a foglalkoztatás, a társadalmi felzárkózás és a fenntartható fejlődés kérdéseit.

Az új hatásvizsgálati rendszerhez kapcsolódóan 2011. szeptemberében, közel félezer kormánytisztviselő részvételével lezajlott az alapképzés.

A közigazgatásban egyedülálló módon három tárca (KIM, NGM, VM) és két háttérintézmény (Ecostat, OEFI), összesen hét szakterület együttműködésének keretében, a KIM koordinálásával elkészült az új hatásvizsgálati lap kitöltését támogató komplex, interdiszciplináris, európai uniós követelményeknek is megfelelő módszertan.

2012 januárjától a hatásvizsgálati rendszer részét képezi az előterjesztésekhez készített hatásvizsgálati lapok folyamatos monitoringja, és 2012 márciusában elindult a kormany.hu különálló, kifejezetten hatásvizsgálati aloldala, amely itt érhető el.

A joganyagok áttekintése során elsőbbséget élveztek az ügyintézés egyszerűsítését és az ügyfelek tömegét érintő jogterületek. Ennek érdekében meghatározott területek tekintetében jogszabály-alkotási modelleket, jogalkotási hatásokat vizsgáló tanulmányokat, valamint jogszabálytervezeteket dolgoztak ki és konferenciasorozat keretében megvitatták az egyes területekre vonatkozó javaslatokat.

Az Új Széchenyi terv keretein belül az ÁROP-1.1.10-2011-2011-0001 jelű, „A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása” című kiemelt projekt támogatási keretösszege 749.565.000.- Ft volt, melyből a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 385.285.000.- Ft, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 364.280.000.- Ft támogatási összeg felhasználásával valósította meg tevékenységeit.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.