Egyszerűsödnek és változnak az állami vagyon hasznosításának szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új szabályozás egyszerűsíti az állami ingatlanvagyon értékesítését és enyhíti a hasznosításra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket.

A módosítást 142 igen, 45 nem szavazattal fogadta el a Ház a kormány javaslatára.

A jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság ingatlanvagyona felett.

Bővül azok köre, akik a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható ingatlanokhoz ingyenesen juthatnak hozzá.

Értékesíthetővé válnak természetvédelmi érintettségű állami ingatlanok is, a természetvédelmi szempontok megtartása mellett. A tulajdonátszállás csak művelés alól kivett területekre vonatkozhat, az új tulajdonosnak pedig továbbra is eleget kell tennie a természetvédelmi előírásoknak.

Szintén az állami ingatlanvagyon hasznosítását segíti a műemlék ingatlanok rövid távú hasznosításának lehetővé tétele. Ugyanakkor a jövőben akár huszonöt évre is megköthető, és egy alkalommal öt évre meghosszabbítható a hasznosítási szerződés akkor, ha az ingatlan használója vagyongyarapító beruházásokat vállal, amelyek megtérülése indokolja a hosszú hasznosítási időt.

Változnak az öröklési szabályok is: az örökös hiányában elhunytak esetében az ingatlanvagyont és az abban található ingóságokat az állam helyett a települési önkormányzat örökli. Ez alól csak a termőföld kivétel, az továbbra is a földalapba kerül.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.