Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította a kérelmet, hogy függesszék fel egy Franciaországban élő imám Marokkóba való kiutasítását – tájékoztatott a strasbourgi testület.
A Muszlim Testvériség nevű iszlamista szervezethez közel álló prédikátort, Hassan Iquioussent azzal vádolják, hogy gyűlöletre és erőszakra szólított fel a zsidó közösség ellen. Kiutasítását Gérald Darmanin francia belügyminiszter a múlt héten jelentette be. Darmanen szerint, az imámnak „nyíltan antiszemita, nőgyűlölő, homofób” megnyilvánulásai voltak a közelmúltban, „ezért francia földön nincs keresnivalója.”
Iquioussen az EJEB-hez fordult, hogy függesszék fel a kitoloncolását arra hivatkozva, hogy a belügyminisztériumi rendelet sérti a kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, valamint a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogát.
Az 57 éves imám, aki ugyan Franciaországban született, marokkói állampolgársággal rendelkezik, mert francia állampolgárságát megvonták tőle, amint nagykorú lett. Az észak-franciaországi Lourches-ban él feleségével és öt gyerekével. A francia ügyészség által összegyűjtött bizonyítékok szerint Iquioussen „a köztársaság értékeivel ellentétes gyűlöletbeszédeket tartott és antiszemita elméleteket hirdetett”. Azzal is vádolják, hogy szeparatizmusra buzdít, és az iszlámellenességgel kapcsolatos összeesküvés-elméleteket terjeszt.
Az imám kiutasításának bejelentése után 31 észak-franciaországi mecset közleményben állt ki a prédikátor mellett, arra hivatkozva, hogy Iquioussen „nyilvánvaló értékelési hiba áldozata” lett.
Az imám nagyon aktív a közösségi oldalakon, többek között van egy Youtube-csatornája, amelyre 174 ezren iratkoztak fel, és egy Facebook-oldala, amelyet 44 ezren követnek.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
