Elbirtokláshoz tulajdonosként is kell viselkedni

A jogos a kérdés e heti riportjában az OBH Tóthné dr. Révész Annával, a Miskolci Törvényszék tanácsvezető bírájával beszélgetett az elbirtoklás szabályiaról. 

Ha tulajdonszerzésről beszélünk, elsőként mindenkinek az adásvétel jut eszébe. Tulajdont azonban más jogcímen is lehet szerezni, ezek egyike az elbirtoklás. Milyen feltételeknek kell teljesülnie vajon ahhoz, hogy valamit elbirtokoljunk? Elegendő-e pusztán az, ha valami több évig nálunk van? Ha évekig bérelünk valamit, azt is elbirtokolhatjuk?

Melyek az elbirtoklás feltételei?

Az első feltétel, hogy az elbirtoklónak sajátjaként, megszakítás nélkül kell birtokában tartania az adott dolgot. Emellett szükséges, hogy elteljen az elbirtoklási idő, ami jelenleg ingatlannál 15 év, ingó dolog – például egy gépkocsi – esetében pedig 10 év. Fontos kiemelni, hogy az az idő is beleszámít ebbe az ún. elbirtoklási időbe, amikor az elbirtokló jogán más birtokol, például amíg az elbirtokló az ingatlant valaki másnak bérbe adja. Emellett a jogelőd elbirtoklási ideje is hozzászámítható az elbirtoklási időhöz, feltéve, hogy a jogelőd idejében a 15 vagy 10 év még nem telt el. Erre példa, hogy ha valaki birtokol egy ingatlant és az elbirtoklási idő 10. évében meghal, majd gyermeke, mint örököse folytatja ennek az ingatlannak a használatát. A gyermeknek már csak 5 évig kell sajátjaként birtokolnia az ingatlant az elbirtoklás megállapíthatóságához.

Pontosan mit jelent az, hogy valaki „sajátjaként” birtokol valamit? 

Úgy kell viselkednie, mint egy tulajdonosnak. Ilyen, ha például bevezetteti az ingatlanba a gázt, fizeti az építmény adót és a közüzemi díjakat. Volt olyan eset, amikor az elbirtokló maga állította, azért nem fizetett meg egy közüzemi díjat, mert azt a tulajdonosnak kellett volna kifizetni. Ebben az esetben egyértelmű volt: nem sajátjaként birtokolta az adott ingatlant.
A másik fontos tényező a belső tudat: valaki abban a tudatban birtokol valamit, hogy az az övé. Például vásárolt 15 éve egy lakást, kifizette a vételárat, de 15 évvel ezelőtt nem kötött írásban adásvételi szerződést, csak szóban állapodott meg az eladóval. Ekkor valójában érvénytelen az adásvételi szerződés, mert ingatlan tulajdonjogát csak írásbeli szerződéssel lehet megszerezni. Az elbirtokló azonban azt hiszi, hogy az az övé, mert kifizette az árát és birtokolja is azt.
A másik eset az lehet, amikor valaki ugyan tudja, hogy az ingatlan másé, de abban a tudatban birtokolja azt, hogy végleges a birtoklása, a tulajdonos nem fogja megszakítani. Ez nagyon ritkán fordul elő, például ha valaki tudja, hogy az eredeti tulajdonos véglegesen külföldre költözött és biztosan nem akar visszatérni a tulajdonához.

Ha valaki 15 éven át bérel egy ingatlant, akkor a 16. évben mondhatja, hogy az már az ő tulajdona? 

Nem, mert a tulajdonos által engedett birtoklás – mint amilyen a bérlet is – sosem lesz alapja az elbirtoklásnak, hiszen a bérlő is tudja, nem a sajátja az ingatlan. Ugyanez vonatkozik például a haszonbérletre és a szívességi használatra is.

Mi a helyzet akkor, ha valaki önkényesen, esetlen bűncselekményt is elkövetve költözött be az ingatlanba?

Bűncselekménnyel, erőszakos, alattomos úton nem lehet elbirtokolni.  Ha valaki például betör egy házba és azt önkényesen elfoglalja, még ha 15 évig ott is marad, akkor sem lesz tulajdonos, mert bűncselekmény útján került birtokba és ez kizárja a tulajdonszerzését.

Mit tehet egy tulajdonos annak érdekében, hogy megakadályozza az elbirtoklást? 

Például ha az elbirtoklási idő alatt bírósághoz fordul és kéri a dolog kiadását, vagy gyakorolja tulajdonosi jogait, például birtokolja, használja, hasznosítja a dolgát. Esetleg másnak átengedi a használatát, vagy biztosítékul adja azt. Ilyen esetekben az elbirtoklás nem lesz „szakadatlan”, azt az ilyen jellegű tulajdonosi cselekmények megszakítják. Ez azt jelenti, hogy az addigi elbirtoklási időt nem lehet figyelembe venni, az újra elkezdődik. Korábban az írásbeli felszólítás is ide tartozott, de 2014. március 15-étől, az új szabályozás szerint ez már nem eredményez megszakadást.

Ha az ingatlan közös tulajdonban van, az egyik tulajdonostárs elbirtokolhatja a másik tulajdonrészét?

A tulajdonostárs tulajdoni illetőségét el lehet birtokolni. Ezen belül az is lehet, hogy valaki a tulajdonostársa illetőségének csak egy részét szerzi meg. Erre példa lehet, amikor a tulajdonostársak kerítést építenek úgy, hogy eltérnek a tényleges tulajdoni arányoktól, majd 15 évig ennek megfelelően használják a megosztott ingatlanrészeket. Ilyenkor elbirtokolható a másik illetőségének használattal érintett része. Ezzel szemben például, ha van egy garzon lakás, aminek több tulajdonosa van, de azt aktuálisan csak egyikük használja, önmagában nem fog elbirtoklást eredményezni.

Milyen típusú elbirtoklási ügyek fordulnak meg leggyakrabban a bíróságon? 

Gyakran vannak mostanában termőföld elbirtoklására irányuló keresetek, aminek a különlegessége, hogy itt a szerzőképességet is igazolni kell. Ez a szerzőképesség azt jelenti, hogy az adott személy termőföldjeinek összeadott mennyisége nem haladja meg a jogszabályban előírt maximumot, vagyis egy hektárt. Emellett gyakori, hogy presszók az előttük lévő járdarészt elkerítik és oda „kitelepülnek”, azt évekig használják, majd arra hivatkoznak, hogy azt elbirtokolták. Az ilyen terület azonban közterület, ami az állam tulajdonát képezi, forgalomképtelen, így nincs is lehetőség az elbirtoklására.

(birosag.hu)

jogos a kérdés az elbirtoklás szabályairól2

Kapcsolódó cikkek: