Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elkaszálta a strasbourgi emberi jogi bíróság az utólag kivetett 98 százalékos különadót – adta hírül az Index. Ma már nem érdemes perelni.
A 98 százalékos különadó megsértette a magántulajdonhoz való jogot – állapította meg keddi ítéletében a strasbourgi emberi jogi bíróság – írja az Index. A testület az N. K. M monogramú felperesnek csaknem ötmillió forintot ítélt meg.
A volt külügyminisztériumi alkalmazott azért fordult a bírósághoz, mert a különadó szerinte sérti a tulajdonhoz való jogát valamint a diszkrimináció tilalmát is, mivel csak a közszférában dolgozókra érvényes. Érvelése szerint a különadó azért is jogszerűtlen, mert annak indoklása (az ilyen magas végkielégítések a jó erkölcsbe ütköznek) sérti a jó hírnevét. Utóbbi érveit a strasbourgi bíróság nem vizsgálta.
A per kimenetele vélhetően nem lesz hatása a különadó összes érintettjére – nyilatkozta a lapnak Karsai Dániel, a felperes ügyvédje. Aki korábban már Strasbourghoz fordult – nagyjából 40-50 emberről van szó – azoknak kártérítést fog fizetni az állam, viszont ma már nem érdemes pereskedni, mert az eljárási szabályok szerint erre a sérelem bekövetkeztétől számított fél éven belül van csak lehetőség.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
