Életfogytiglant kapott a putnoki gyilkosság harmadrendű vádlottja is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította a tavalyi putnoki gyilkosság harmadrendű vádlottjának büntetését a Debreceni Ítélőtábla, a nő leghamarabb 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra – közölte a táblabíróság. A két férfi vádlottra első fokon kiszabott életfogytiglani fegyházbüntetést helybenhagyták, a negyedik vádlott, egy másik nő pedig három év börtönt kapott.

A közleményben azt írták: a tényállás szerint a vádlottak és a sértett jól ismerték egymást. 2018. február 4-én együtt ittak a dövényi kocsmában, ahol többször is összevesztek. A zárás után a vita elmérgesedett közöttük, a vádlottak elhatározták, hogy megölik a férfit. Az elsőrendű vádlott élettársa, a harmadrendű vádlott hazament, majd a nő az autójában késsel, bicskával, karddal tért vissza. A sértettet az időközben helyszínre érkező barátnője hiába kérlelte, hogy menjenek haza.

Késő este valamennyien beültek a harmadrendű vádlott autójába azzal, hogy a közeli Putnokra mennek. Miután elindultak, az elsőrendű vádlott közölte a párral, hogy mind a ketten meg fognak halni. A sértettek kérték, hogy engedjék el őket, erre az elsőrendű vádlott többször megszúrta, megvágta a férfit.

Putnokra érkezve a negyedrendű vádlott – az elsőrendű vádlott korábbi élettársa – házához mentek. A megszúrt, de még életben lévő férfit a pincébe vonszolták, és magukkal vitték a barátnőjét is. A pincében a két férfi karddal és késsel újra többször megszúrta, megvágta a sértettet, a barátnőjét pedig arra kényszerítették, hogy nézze végig élettársa kivégzését, fenyegetésként a vádlott nő combon szúrta.

A gyilkosság elkövetése után az áldozat testét egy szőnyegbe csavarták, a véres ruhákat, a bicskát és a sértett telefonját elégették. A holttestet visszavitték Dövényre, ahol egy emésztőgödörbe dobták. A férfi barátnőjét egy napig még fogva tartották, és megtiltották neki, hogy az esetről bárkinek is beszéljen. A nő a kiszabadulása után tett bejelentést a rendőrségen.

Első fokon a Miskolci Törvényszék az idén júniusban az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat is bűnösnek mondta ki előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és a személyi szabadság megsértése miatt. Az ítélet szerint az emberölést a két férfi társtettesként, a nő bűnsegédként követte el. A két férfit akkor életfogytiglani szabadságvesztésre, a nőt 25 év fegyházra ítélték, a negyedrendű vádlott bűnpártolás miatt 4 év börtönbüntetést kapott.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek. Az ügyész a harmadrendű vádlottra is életfogytiglan kiszabását indítványozta.

A Debreceni Ítélőtábla másodfokon helybenhagyta az első- és a másodrendű vádlott életfogytiglani büntetését, és a harmadrendű vádlott büntetését is életfogytig tartó szabadságvesztésre súlyosította. A negyedrendű vádlott börtönbüntetését viszont jogerősen négy évről három év börtönre enyhítették.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.