Életveszélyt okozóan bántalmaztak egy fogyatékkal élőt, felfüggesztett börtönbüntetést kaptak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt három vádlottat a bíróság, amiért megvertek egy fogyatékossággal élő férfit, aki félelmében epilepsziás rohamot kapott és életveszélyt okozó sérüléseket szenvedett – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

A három vádlott ismerte a sértettet és tisztában voltak azzal, hogy enyhe-közepes fokú értelmi fogyatékosságban szenved, amelyhez epilepszia is társul. 2019 novemberében egy baráti ünnepségen voltak együtt, amelyről négyesben indultak útnak, a sértett kerékpárral, a többiek gyalogosan. Útközben a legfiatalabb vádlott többször megrúgta a sértettet, aki minden alkalommal leesett a kerékpárjáról. Az egyik esés után félelmében epilepsziás rohamot kapott, amely miatt nem tudott beszélni, mozogni, védekezni, és menekülni sem. Ekkor a vádlottak körbevették és egymást biztatva bántalmazták, megalázták és kinevették a földön fekvő, magatehetetlen sértettet, akit végül nedves ruházatban hagytak magára a hűvös éjszakában – írta a bíróság.

Hozzátették: a vádlottak mobiltelefonjaikkal videóra vették a történteket és a felvételeket megosztották a barátaikkal. Így a történtek az interneten, nagy nyilvánosság számára váltak elérhetővé. A bántalmazás következtében a sértett nyolc napon túl gyógyuló, életveszélyt okozó sérüléseket szenvedett, továbbá – tekintettel a rohamára és arra, hogy több órát töltött a hideg talajon – közvetett életveszélyes állapotba került.

A törvényszék az elsőrendű, fiatalkorú vádlottat testi sértés kísérletében és becsületsértésben társtettesként, valamint bűnsegédként elkövetett kifosztásban mondta ki bűnösnek, és ezért másfél év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását három és fél évre felfüggesztette.

A másodrendű vádlottat a törvényszék ugyanezen vádpontokban találta bűnösnek, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlottat is ugyanezekben találta bűnösnek a bíróság, valamint garázdaságban is megállapította bűnösségét, és egy év tíz hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, a döntéssel szembeni jogorvoslatra az ügyész, a vádlottak és a védők is három nap gondolkodási időt tartottak fenn.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.