Elfogadták az ombudsman beszámolóját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2019. évi tevékenységéről szóló B/8769. számú beszámolót, amelyet a Parlament november 4-én és november 30-án vitatott meg.

Dr. Kozma Ákos ombudsman együttműködést kért zárszavában: „Tisztelt Országgyűlés! Legyünk partnerek, dolgozzunk együtt! Közösen őrizzük meg az ombudsmani intézmény méltóságát ott és azon a szinten, ahol annak egy jogállami struktúrán belül a helye van. Ennek az együttműködésnek két pillére van: az egyik, hogy az ombudsman javaslatait illik meghallgatni, a másik pedig, hogy a napi politikai vitákban ne az ombudsmantól várjuk a megoldást.”

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a 2019-ben beérkezett 5693 beadvány mellett 57 jelentést adott ki, amelyek közül 19 jogalkotási javaslatot tartalmazott, 16 pedig gyermekjogi tárgyú volt. Tavaly 108 jogszabályt küldtek meg előzetes véleményezésre a Hivatalnak, az elektronikus közérdekű bejelentési rendszeren keresztül pedig 368 beadvány érkezett, ami 20 százalékkal több, mint 2018-ban. A Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében a Hivatal munkatársai tízszer tettek előre be nem jelentett látogatást különböző intézményekben, 3167 ember ellátási körülményeit ellenőrizték.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa a 2019-es tevékenységéről szóló novemberi parlamenti megszólalása során felidézte: „Az ombudsmani intézmény a modern jogállam, a modern demokrácia finomhangolása. Nem klasszikus hatalmi ág, hanem egy új, egy modern hatalmi intézmény, amely feltételezi a jogállamiság magas szinten történő működését. A beszámolónk az őszinteség jegyében készült, tartalmazza a jót és a rosszat is, bemutatja az általunk elért eredményeket, ugyanakkor felhívja a figyelmet azon problémákra is, ahol a jövőben még csiszolnunk kell az állami vagy akár a közszolgáltatói működés egyes elemein.”

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.