Elhárult a jogi akadály: szavazhatnak a románok a melegházasságról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Célegyenesbe került Romániában a család új meghatározásáról szóló alkotmánymódosítás, miután a román alkotmánybíróság is jóváhagyta hétfőn azt az alkotmánymódosító törvénykezdeményezést, amely egy férfi és egy nő házasságaként határozná meg a családot. Ezzel az utolsó akadály is elhárult a népszavazás megszervezése elől.

A taláros testület azt vizsgálta: nem sérti-e a javasolt változtatás azokat a korlátokat, amelyeket a hatályos román alkotmány szab az alkotmány módosításának, ezektől a korlátoktól ugyanis csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Az alkotmánybíróság hét tagja támogatta, kettő pedig ellenezte a család meghatározásáról szóló alkotmánymódosító törvény jóváhagyását.

Egy alkotmánymódosítás egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását. A taláros testület erre hivatkozva akadályozta meg 2015-ben az akkori kétharmados szociálliberális kormánytöbbség által kezdeményezett – az államfő jogosítványait megnyirbáló, de a kisebbségi jogok tekintetében is fontos többletgaranciákat javasoló – alkotmánymódosítást.

A családot „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározással létrehozott házasságaként” meghatározó, tehát az azonos neműek házasságának későbbi legalizálását megakadályozó törvényjavaslat polgári kezdeményezésként – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírással került 2016-ban a parlament elé, az aláírásokat a Koalíció a családért nevű, a történelmi egyházak támogatását élvező romániai ernyőszervezet gyűjtötte össze. A hatályos román alkotmányban „a házastársak önkéntes elhatározással létrehozott házassága” szerepel.
Romániában kétharmados parlamenti többséggel megszavazott törvénnyel lehet módosítani az alkotmányt, amit egy érvényes és eredményes népszavazásnak is meg kell erősítenie. A népszavazás érvényességéhez a választásra jogosult román állampolgárok több mint 30 százalékának, vagyis több mint ötmillió-hatszázhetvenezer választónak kell az urnák elé járulnia.

A nemrég módosított népszavazási törvény szerint az alkotmánymódosító referendumot a parlamenti döntést követő 30 nap utolsó vasárnapján, vagyis ebben az esetben október 7-én kell megszervezni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.