Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hat és tizenegy év közötti, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa, első fokon azokat az egykori magas beosztású rendőrtiszteket, akik a vád szerint különféle korrupciós bűncselekményeket követtek el a Vizoviczki-ügyben.
A bíróság tizennégy vádlott esetében hozott ítéletet, közülük nyolcan volt rendőrök, hatan polgári személyek. Az ügyben tizenegy éve kezdődött vizsgálat a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján. Az ítélet rendelkező részét nyilvánosan hirdették ki, míg az indokolás – a minősített adatok védelme érdekében – zárt ajtók mögött hangzott el.
A vádirat szerint a vendéglátásban nagy befolyásra szert tett Vizoviczki László rendszeresen lefizetett rendőröket és más hatósági dolgozókat azért, hogy üzletei zavartalanul működhessenek, előre értesüljön az ellenőrzésekről; a korrumpált emberek rendre vegzálták a volt nagyvállalkozó konkurenciáját.
Mivel az érintettek többsége a bíróság megállapítása szerint bűnszervezetet hozott létre, kedvezményre nem jogosultak, büntetésüket teljes egészében le kell tölteniük.
A csütörtöki ítélethirdetésben érintett vádlottak közül korábban többen letartóztatásban voltak, illetve különféle bűnügyi felügyelet alatt álltak, jelenleg azonban mindegyikük szabadlábon van, korlátozások nélkül, közülük mindössze ketten jelentek meg a Fővárosi Törvényszék határozatának kihirdetésekor.
Az egykori hivatalos személyek közül a II. rendű vádlottat 9 év fegyházbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra, 110 millió forint vagyonelkobzásra és 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A III. és IV. rendű terheltekre 11 év fegyházbüntetést, 10 év közügyektől eltiltást, 63.750.000 forint vagyonelkobzást és 500 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.
Az V. rendű vádlott 10 év fegyházbüntetést, 10 év közügyektől eltiltást, 6,25 millió forint vagyonelkobzást és 500 ezer forint pénzbüntetést kapott elsőfokon. A VI. rendű terheltet 6 év fegyházbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra, 3,86 millió forint vagyonelkobzásra és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Egy volt rendőrt (XVI. rendű), 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, egy volt pénzügyőrt (XXI. rendű) pedig 2 év – 5 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt a bíróság, míg egy további egykori törzszászlóst (IX. rendű) megrovásban részesített.
A polgári személyek közül a VII. és a VIII. rendű vádlott 5-5 év fegyházbüntetést, 5-5 év közügyektől eltiltást, 300 ezer, illetve 100 ezer forint pénzbüntetést kapott. A XII. rendű vádlottat 2 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, a XIII. rendű vádlottat 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 200 ezer forint pénzbüntetésre, míg a XXII. rendű vádlottat 1 év – 4 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélték. A bíróság a XIV. rendű vádlottat megrovásban részesítette.
Vizoviczki Lászlót 2017. április 28-án hét év börtönre és több mint 600 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon vendéglátóipari tevékenységgel összefüggő költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2018. október 3-án kihirdetett másodfokú, jogerős ítéletével hét év fegyházzal és 330 millió forint vagyonelkobzással sújtotta az elsőrendű vádlott Vizoviczkit. A másik ügyben 2020. december 21-én született jogerős ítélet: hivatali vesztegetés, minősített adatokkal visszaélés és más bűncselekmények miatt hét és fél év fegyházbüntetést szabott ki a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa Vizoviczki Lászlóra.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
