Elítélték terrorcselekményért Ahmed H.-t


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hét év fegyházbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t az ellene folyó megismételt elsőfokú eljárásban szerdán a Szegedi Törvényszék.


 A bíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit.

A szabadságvesztés mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

A Cipruson élő férfit a Szegedi Törvényszék 2016 novemberében bűnösnek találta, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta, de ezt a döntést a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot.

A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarország belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.

A szerdai tárgyaláson módosított vád szerint Ahmed H. a zavargás kezdetétől annak végéig folyamatos résztvevője volt az eseményeknek. A vádlott a kerítésnél tíz- majd ötperces határidőt adott a határ megnyitására, köveket tört, majd azokkal visszament a rendőrsorfal közelébe, ahol többször is – legalább hat alkalommal – köveket dobott az egyenruhások felé.

A vádhatóság szerint Ahmed. H. célja az volt, hogy a rendőri szervek nyissák meg a határt, hogy be tudjon lépni Magyarországra. Ezzel a vádlott elkövette a terrorcselekmény bűntettét, ezt közvetlen bizonyítékok, a többi között kamerafelvételek is alátámasztják.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Az ügyész kifejtette, bár Ahmed H. igyekezett magát békés személyiségnek beállítani, a tőle lefoglalt telefonon több, terrorszervezetekhez köthető felvétel is volt. A ciprusi hatóságok szerint pedig a férfi veszélyes vallási fanatikus. A vádlott az eljárás során folyamatosan ellentmondásokba keveredett, kijelentéseit gyakran objektív bizonyítékok is cáfolták.

A tárgyalást rendkívüli biztonsági intézkedések között tartották, a bíróság folyosóját és a tárgyalótermet is civil ruhás rendőrök felügyelték, a vádlottat lábbilincsben, csuklyát viselő fegyőrök vezették elő, és a komoly biztonsági kockázat miatt a kézbilincsét sem vették le róla. 

A tárgyalóteremben volt olyan civil aktivista, aki „Free Ahmed H. now” feliratú kitűzőt viselt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.