Elkészült a Nyitott Bíróság program 2019. évi I. félévéről szóló összefoglaló

2018. év végén megújult a Nyitott Bíróság adatszolgáltatás a bíróságokon, ez alapján most készült el az első, részletesebb és pontosabb adatokat tartalmazó felmérés. Fentiek kapcsán kérdezte az OBH dr. Andódi Lászlót a Nyitott Bíróság program országos koordinátorát.

Miért volt szükség arra, hogy a nyilvánosság számára szóló program kapcsán is részletesebb adatgyűjtésre kerüljön sor?

A bíróságok által 2012-től kezdeményezett program sikere töretlen, ez egyrészt mutatja, hogy igény van azokra a tartalmakra, amelyeket a program a felnövekvő generációknak és az érdeklődőknek nyújtani tud, másrészt, hogy a bíróság részéről a közreműködők képesek ezen igényeket kielégíteni. A rendelkezésre álló adatok szerint a programok száma évek óta eléri vagy meghaladja a 2000-et, a résztvevőké pedig megközelíti a 60.000-et. Amikor a program fejlesztése kapcsán gondolkodunk, akkor kommunikációról, módszertanról, tematikáról, fókuszpontokról, feldolgozási módokról, tudásmegosztásról kell gondolkodnunk. Miután minden törvényszék és ítélőtábla önállóan valósítja meg a programot, szükséges volt kialakítani egy olyan szempontrendszert, amellyel láthatóvá válnak a program alapelemei, ezt segítette az új adatgyűjtés.

Milyen újdonságok derültek ki az adatokból?

A legfontosabb mutatószámok (pl.: hány programot szerveztük, vagy valósítottunk meg, hány résztvevő volt jelen a programokon) eddig is rendelkezésre álltak, azonban ezek a program volumenének adatai.

2019. január 1-től az új megközelítéssel a program belső folyamatai, részletei váltak láthatóvá. Ezek alapján tudjuk érdemben megválaszolni, hogy a program mennyiben valósítja meg a céljait. Az első ilyen kérdés, hogy kikhez jutunk el. A program elsődleges célcsoportja a 12-18 éves korosztály, ugyanakkor ténylegesen nem voltak adataink arra vonatkozóan, hogy őket milyen módon és arányban érjük el.

A részletes adatok alapján mára egyértelmű, hogy a program az eredeti céljainak megfelelően működik. A résztvevők 55%-a a 15-19 éves korosztályból, további 11%-a a 12-14 éves korosztályból kerül ki, ami így az összes résztvevők számának 66%-át jelenti.

Célcsoportként került megjelölésre és 10%-os aránnyal vannak jelen a jellemzően igazságügyi képzésen résztvevő főiskolai és egyetemi hallgatók. 3%-ban mutatható ki az általános iskola 12 év alatti korosztálya.

Ami viszont érdekes, hogy 21 %-ban – az előző kategóriáknál még nem nevesített – úgynevezett „vegyes” életkorú csoportokkal találkozhatunk. Ez az adat jól összevethető a bíróságok olyan kezdeményezéseivel, mint például a Múzeumok Éjszakája, vagy a fesztiválokra történő kitelepülés. Látható, hogy minden 5. résztvevő a közoktatáson kívül álló, aki pusztán érdeklődik a program iránt.

Volt-e más eredmény, ami részletesebb kép megrajzolását segítette?

Igen, ez pedig a módszertant érinti. A program 5-6 alapvető modulból építkezik és emellett minden törvényszék és ítélőtábla egyéni, sajátos, a helyi feltételekhez igazított, néha egészen különleges programot is beépít. Ezen adatokból rendkívül megnyugtató látni, hogy egy módszertanilag is differenciált programkínálatot tudunk nyújtani. A

z osztályfőnöki órák vagy azokon kívül tartott előadások száma mindösszesen 41%. 100 programból 12 esetben a bíróságot és a bírói munkát mutatjuk meg, míg 21 esetben tárgyaláslátogatásra kerül sor. Ez pedig azt jelenti, hogy a programok 33%-ában kifejezetten a bírói, bírósági munka áll a program fókuszában, annak a leghitelesebb formájában és közegében.

Sajátosan alakul az együttműködés a büntetés-végrehajtási intézettel is, bár nem minden törvényszék esetében van erre lehetőség, de ahol igen, ott többnyire élnek ezzel a bíróságok, ezért a programok 5%-ában a gyermekek börtönlátogatáson vesznek részt. A fennmaradó egyéb programokból 5%-ban – a gyermekek körében egyre népszerűbb –  perszimulációt tartanak a bíróságon, míg 15%-ban egyéb programokat szerveznek.

Mit lehet kezdeni az „egyéb” kategóriával?

Ez az egyik legfontosabb forrása a program fejlesztésének. Az „egyéb” programok a részletes jelentésben egyébként külön is felsorolásra kerülnek, azok, amelyek innovatív módon előbb vagy utóbb beépülhetnek az alap programmodulok közé. A program ezen belső forrásokra tud építeni, amikor a megújulást keresi, így rendkívül elősegítik a hatékony tudásmegosztást.

Miben segíthet a jövő tervezésénél a statisztika?

Sokat dolgozunk azon, hogy korszerű módszertani megoldásokkal nyújtsunk olyan tartalmat, amelyek a gyermekek vagy az érdeklődők számára fontosak. E körben azokat az ismereteket is be kell csatornáznunk, amelyeket mi lényegesnek tartunk. Amikor a tartalomfejlesztés kérdése felmerül, figyelni kell a felmerülő igényekre is, ehhez az új adatgyűjtés segít, mert megmutatja, hogy mely témák szerepeltek a leggyakrabban.
Talán érdekes lesz, de azt kell megállapítani, hogy a gyermekeket érdeklik a jogaik és a kötelezettségeik. Azt gondolom, hogy ez feltétlenül jó hír!

Az őket körülvevő mindennapi digitális térnek a számukra kiemelt jelentősége van, így a közösségi oldalak, az internet használatával kapcsolatban felmerülő kérdések is az érdeklődés középpontjában állnak, amelyekről meggyőződésem szerint soha nem lehet eleget beszélni, ennél is fontosabb, hogy gondolkodtatni tudjuk a gyerekeket ebben a körben.

Érdeklődnek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményről, és ugyancsak kiemelten van jelenten a bíróság, a bírói munka, a bírói döntés és általában az igazságszolgáltatás szervezete is. A beérkezett adatok valamennyi kollégát orientálhatnak, amikor arról döntenek, hogy milyen témában vállalnak előadást, milyen tárgyban készítenek perszimulációs anyagot, amit a programhoz kapcsolódó TUDÁSTÁR-ban akár közvetlenül is meg tudnak osztani a kollégákkal.

Mit emelne még ki az adatokkal kapcsolatosan?

Több dolog is lenne, de talán – mert rajtuk múlik a program sikere – a közreműködő kollégákra vonatkozó adatokat. Ebből az állapítható meg, hogy az 1291 program mögött 383 bíró, 399 igazságügyi alkalmazott (fogalmazó, titkár) és 251 külső közreműködő áll.

A korábbi statisztika nem tudta megkülönböztetni, amikor egy bíró, titkár, vagy fogalmazó többször is közreműködik, mert a nyilvántartás nem volt erre alkalmas. Miután a legfontosabb a hivatali ítélkezési feladataiknak teljesítése, felmerülhet kérdésként, hogy milyen erőforrások maradnak a program megvalósítására. Ez a három adat azt mutatja, hogy akik a programban részt vesznek, vélhetően elkötelezettek annak sikerei iránt. A külső közreműködők száma pedig arra enged következtetni, hogy jó eséllyel lehet becsatornázni külső közreműködőket is, itt leginkább a rendőrségre, az ügyészség, a büntetés-végrehajtásra, valamint az egyetemek oktatóira kell itt gondolni, akik tovább bővítik az információt.

Miután a 2019. I. félévi az első, részletes jelentés, az egymást követő félévek, évek már nemcsak „állóképeket”, hanem folyamatokat is megmutatnak. Ez sokban fogja támogatni a jövő tervezését, a program önazonosságának megfontolását, a programmal kapcsolatos képzések hatékony megszervezését, és arra is lehetőséget ad, hogy a törvényszékek, ítélőtáblák együttműködve közös kezdeményezéseket valósítsanak meg.

Másrészt ezen adatok akár a közoktatás számára is fontosak lehetnek, hiszen a társadalmi felelősségvállalás körében, a program révén lényegében a jövő generációinak a felnevelésében veszünk részt valamennyien.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.