Elkészült a Nyitott Bíróság program 2019. évi I. félévéről szóló összefoglaló

2018. év végén megújult a Nyitott Bíróság adatszolgáltatás a bíróságokon, ez alapján most készült el az első, részletesebb és pontosabb adatokat tartalmazó felmérés. Fentiek kapcsán kérdezte az OBH dr. Andódi Lászlót a Nyitott Bíróság program országos koordinátorát.

Miért volt szükség arra, hogy a nyilvánosság számára szóló program kapcsán is részletesebb adatgyűjtésre kerüljön sor?

A bíróságok által 2012-től kezdeményezett program sikere töretlen, ez egyrészt mutatja, hogy igény van azokra a tartalmakra, amelyeket a program a felnövekvő generációknak és az érdeklődőknek nyújtani tud, másrészt, hogy a bíróság részéről a közreműködők képesek ezen igényeket kielégíteni. A rendelkezésre álló adatok szerint a programok száma évek óta eléri vagy meghaladja a 2000-et, a résztvevőké pedig megközelíti a 60.000-et. Amikor a program fejlesztése kapcsán gondolkodunk, akkor kommunikációról, módszertanról, tematikáról, fókuszpontokról, feldolgozási módokról, tudásmegosztásról kell gondolkodnunk. Miután minden törvényszék és ítélőtábla önállóan valósítja meg a programot, szükséges volt kialakítani egy olyan szempontrendszert, amellyel láthatóvá válnak a program alapelemei, ezt segítette az új adatgyűjtés.

Milyen újdonságok derültek ki az adatokból?

A legfontosabb mutatószámok (pl.: hány programot szerveztük, vagy valósítottunk meg, hány résztvevő volt jelen a programokon) eddig is rendelkezésre álltak, azonban ezek a program volumenének adatai.

2019. január 1-től az új megközelítéssel a program belső folyamatai, részletei váltak láthatóvá. Ezek alapján tudjuk érdemben megválaszolni, hogy a program mennyiben valósítja meg a céljait. Az első ilyen kérdés, hogy kikhez jutunk el. A program elsődleges célcsoportja a 12-18 éves korosztály, ugyanakkor ténylegesen nem voltak adataink arra vonatkozóan, hogy őket milyen módon és arányban érjük el.

A részletes adatok alapján mára egyértelmű, hogy a program az eredeti céljainak megfelelően működik. A résztvevők 55%-a a 15-19 éves korosztályból, további 11%-a a 12-14 éves korosztályból kerül ki, ami így az összes résztvevők számának 66%-át jelenti.

Célcsoportként került megjelölésre és 10%-os aránnyal vannak jelen a jellemzően igazságügyi képzésen résztvevő főiskolai és egyetemi hallgatók. 3%-ban mutatható ki az általános iskola 12 év alatti korosztálya.

Ami viszont érdekes, hogy 21 %-ban – az előző kategóriáknál még nem nevesített – úgynevezett „vegyes” életkorú csoportokkal találkozhatunk. Ez az adat jól összevethető a bíróságok olyan kezdeményezéseivel, mint például a Múzeumok Éjszakája, vagy a fesztiválokra történő kitelepülés. Látható, hogy minden 5. résztvevő a közoktatáson kívül álló, aki pusztán érdeklődik a program iránt.

Volt-e más eredmény, ami részletesebb kép megrajzolását segítette?

Igen, ez pedig a módszertant érinti. A program 5-6 alapvető modulból építkezik és emellett minden törvényszék és ítélőtábla egyéni, sajátos, a helyi feltételekhez igazított, néha egészen különleges programot is beépít. Ezen adatokból rendkívül megnyugtató látni, hogy egy módszertanilag is differenciált programkínálatot tudunk nyújtani. A

z osztályfőnöki órák vagy azokon kívül tartott előadások száma mindösszesen 41%. 100 programból 12 esetben a bíróságot és a bírói munkát mutatjuk meg, míg 21 esetben tárgyaláslátogatásra kerül sor. Ez pedig azt jelenti, hogy a programok 33%-ában kifejezetten a bírói, bírósági munka áll a program fókuszában, annak a leghitelesebb formájában és közegében.

Sajátosan alakul az együttműködés a büntetés-végrehajtási intézettel is, bár nem minden törvényszék esetében van erre lehetőség, de ahol igen, ott többnyire élnek ezzel a bíróságok, ezért a programok 5%-ában a gyermekek börtönlátogatáson vesznek részt. A fennmaradó egyéb programokból 5%-ban – a gyermekek körében egyre népszerűbb –  perszimulációt tartanak a bíróságon, míg 15%-ban egyéb programokat szerveznek.

Mit lehet kezdeni az „egyéb” kategóriával?

Ez az egyik legfontosabb forrása a program fejlesztésének. Az „egyéb” programok a részletes jelentésben egyébként külön is felsorolásra kerülnek, azok, amelyek innovatív módon előbb vagy utóbb beépülhetnek az alap programmodulok közé. A program ezen belső forrásokra tud építeni, amikor a megújulást keresi, így rendkívül elősegítik a hatékony tudásmegosztást.

Miben segíthet a jövő tervezésénél a statisztika?

Sokat dolgozunk azon, hogy korszerű módszertani megoldásokkal nyújtsunk olyan tartalmat, amelyek a gyermekek vagy az érdeklődők számára fontosak. E körben azokat az ismereteket is be kell csatornáznunk, amelyeket mi lényegesnek tartunk. Amikor a tartalomfejlesztés kérdése felmerül, figyelni kell a felmerülő igényekre is, ehhez az új adatgyűjtés segít, mert megmutatja, hogy mely témák szerepeltek a leggyakrabban.
Talán érdekes lesz, de azt kell megállapítani, hogy a gyermekeket érdeklik a jogaik és a kötelezettségeik. Azt gondolom, hogy ez feltétlenül jó hír!

Az őket körülvevő mindennapi digitális térnek a számukra kiemelt jelentősége van, így a közösségi oldalak, az internet használatával kapcsolatban felmerülő kérdések is az érdeklődés középpontjában állnak, amelyekről meggyőződésem szerint soha nem lehet eleget beszélni, ennél is fontosabb, hogy gondolkodtatni tudjuk a gyerekeket ebben a körben.

Érdeklődnek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményről, és ugyancsak kiemelten van jelenten a bíróság, a bírói munka, a bírói döntés és általában az igazságszolgáltatás szervezete is. A beérkezett adatok valamennyi kollégát orientálhatnak, amikor arról döntenek, hogy milyen témában vállalnak előadást, milyen tárgyban készítenek perszimulációs anyagot, amit a programhoz kapcsolódó TUDÁSTÁR-ban akár közvetlenül is meg tudnak osztani a kollégákkal.

Mit emelne még ki az adatokkal kapcsolatosan?

Több dolog is lenne, de talán – mert rajtuk múlik a program sikere – a közreműködő kollégákra vonatkozó adatokat. Ebből az állapítható meg, hogy az 1291 program mögött 383 bíró, 399 igazságügyi alkalmazott (fogalmazó, titkár) és 251 külső közreműködő áll.

A korábbi statisztika nem tudta megkülönböztetni, amikor egy bíró, titkár, vagy fogalmazó többször is közreműködik, mert a nyilvántartás nem volt erre alkalmas. Miután a legfontosabb a hivatali ítélkezési feladataiknak teljesítése, felmerülhet kérdésként, hogy milyen erőforrások maradnak a program megvalósítására. Ez a három adat azt mutatja, hogy akik a programban részt vesznek, vélhetően elkötelezettek annak sikerei iránt. A külső közreműködők száma pedig arra enged következtetni, hogy jó eséllyel lehet becsatornázni külső közreműködőket is, itt leginkább a rendőrségre, az ügyészség, a büntetés-végrehajtásra, valamint az egyetemek oktatóira kell itt gondolni, akik tovább bővítik az információt.

Miután a 2019. I. félévi az első, részletes jelentés, az egymást követő félévek, évek már nemcsak „állóképeket”, hanem folyamatokat is megmutatnak. Ez sokban fogja támogatni a jövő tervezését, a program önazonosságának megfontolását, a programmal kapcsolatos képzések hatékony megszervezését, és arra is lehetőséget ad, hogy a törvényszékek, ítélőtáblák együttműködve közös kezdeményezéseket valósítsanak meg.

Másrészt ezen adatok akár a közoktatás számára is fontosak lehetnek, hiszen a társadalmi felelősségvállalás körében, a program révén lényegében a jövő generációinak a felnevelésében veszünk részt valamennyien.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Tábornokper: a vádlottak többsége tagadta bűnösségét
2020. január 27.

A vádlottak többsége tagadta bűnösségét a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt hétfőn abban a másodfokú büntetőperben, amelyben összesen tizenhét embert, köztük három tábornokot vádoltak meg vesztegetéssel.

Gyöngyöspata: az EB-szóvivő szerint a bírósági döntéseket be kell tartani
2020. január 24.

A bíróságok döntését az európai uniós tagországokban be kell tartani, ez alapvető kötelesség, továbbá különbséget kell tenni a tettek és a szavak között, a nyilatkozatok mellett meg kell nézni, hogy milyen tényleges lépések követik az igazságszolgáltatás határozatait - hívta fel a figyelmet Christian Wigand, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken Brüsszelben.

Sulyok Tamás: nincs rendszerszintű probléma
2020. január 24.

Nincs rendszerszinten probléma a magyar igazságszolgáltatásban, ami a magyar bírói kar érdeme, és ezt az utat folytatni kell - mondta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke pénteken a Győri Ítélőtábla 15 éves fennállása alkalmából tartott konferencián Győrben.

Letartóztatták az erdőkertesi késelőt
2020. január 24.

A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra – 2020. február 24-ig – elrendelte annak a férfinak a letartóztatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy 2020. január 23-án megkéselt két rendőrt Erdőkertesen.