Elkezdődött a mórahalmi makettpark ügyének tárgyalása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elkezdődött a mórahalmi makettpark ügyének tárgyalása kedden a Szegedi Törvényszéken. A vád szerint a turisztikai attrakció kivitelezésekor a terheltek több mint félmilliárd forint uniós és magyar költségvetési forrást kíséreltek meg szabálytalanul megszerezni.

Az ügyészség öt férfit vádol különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérletével.

Az ügy elsőrendű vádlottja, a Szeviép Zrt. egyik korábbi tulajdonosa és vezetője, valamint a másodrendű vádlott elhatározta, hogy makettparkot alakítanak ki, amely a történelmi Magyarország területén 1910-ben álló, ötven fontos műemléket mutat be. A másodrendű vádlott által vezetett cég pályázatot nyújtott be, majd 2010 októberében megkötötték a támogatási szerződést.

A generálkivitelezői és a műszaki ellenőri tevékenységet a vádlottak befolyása, illetve irányítása alatt álló gazdasági társaságok végezték. A projekt összköltsége 648 millió forint volt, amelyet a cég – 15 százalékos önerő biztosítása mellett – 550 millió forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatásiból tervezett megvalósítani.

A vádlottak a kivitelezés kezdetétől folyamatosan finanszírozási gondokkal küzdöttek, az önerő meglétét is úgy igazolták, hogy az összeget a pályázat menedzselését, illetve a projekt pénzügyi irányítását végző elsőrendű vádlott egy napra utalta át az erre a célra fenntartott bankszámlára. A likviditási problémák áthidalása és a minél nagyobb összegű támogatás lehívása érdekében a vádlottak elhatározták, hogy a kivitelezés közben benyújtandó kifizetési kérelmekben el nem készült maketteket és munkálatokat is készre jelentenek.

Az ügyészség szerint a vádlottak mindvégig tisztában voltak a kivitelezés tényleges állásával, így azzal is, hogy a kifizetési kérelemben megjelölt makettek egy része nem vagy csak silány minőségben készült el, egyes darabok elszámolása pedig túlárazott volt.

A vádlottak 2014 júniusáig több mint 510 millió forint összegre nyújtottak be igényt. Az ellenőrzéseken tapasztalt szabálytalanságok miatt végül 436 millió forintot fizettek ki nekik.

A vádlottak 2014. március 31-ei dátummal a projektet készre jelentették, holott a park alkalmatlan volt látogatók fogadására, több makett sérült volt, húsz pedig az ellenőrzéskor nem is volt a helyszínen. A céget ezért a 436 millió forint visszafizetésére kötelezték.

Ebből az összegből a végrehajtási eljárásban alig 50 millió forint térült meg.

Az előkészítő ülésen az ügyészség az első- és a másodrendű vádlottra egyaránt három év börtön, valamint egymillió, illetve 400 ezer forint pénzbüntetés kiszabását kérte, ha beismerik bűnösségüket – de mindketten ártatlannak vallották magukat.

A másodrendű vádlott azt hangsúlyozta, hogy a projekt elkészült, a park két év fél évig sikeresen üzemelt, 2015-ben és 2016-ban is 20 ezer látogatót fogadott.

A generálkivitelezést végző cég vezetője is tagadta bűnösségét.

Az ötödrendű vádlott azonban beismerő vallomást tett. Elmondta, építési műszaki ellenőrként közvetlen főnöke, a harmadrendű vádlott utasítására részben valótlan teljesítéseket igazolt. Rá az ügyészi indítványnak megfelelően a bíróság legfeljebb egy év egy hónap börtönt szabhat ki, és leghamarabb a büntetése felének letöltése után szabadulhatna feltételesen. Gaudi Tibor tanácsvezető bíró az előkészítő ülésen azt közölte, hogy az eljárás befejezése után hoznak majd egységes ítéletet az ügyben.

(MTI)

---