Ellentmondásos a Rebisz-tiszt vallomása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Televízió (MTV) székházának 2006-os ostromakor szolgálatban lévő M. Zoltánnak, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt műveletirányító tisztjének múlt heti vallomása több ponton is ellentmondásban van korábban tett vallomásaival – közölte a tárgyalást vezető Kiss Károly bíró kedden, a Fővárosi Törvényszéken.


A 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indított per bírájának álláspontja szerint M. Zoltán, nyugállományú ezredes, ötödrendű vádlott egyebek mellett az MTV-székház ostromakor érvényes alá- és fölérendeltségi viszonyok meghatározása, illetve a szükséges védőfelszerelések pótlása kapcsán tett korábbi és jelenlegi nyilatkozatai eltérnek egymástól.

A vádlott a bíró kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány akkori közbiztonsági helyettese „izgatott lett”, amikor megtudta, hogy a kiképzésre érkezett baranyai és borsodi rendőrök közül többeknek nincs védőfelszerelése, ám a budapesti főkapitány helyettese így is a helyszínre vezényelte őket.

További kérdésekre válaszolva M. Zoltán kijelentette, hogy csak Lapid Lajossal tartott kapcsolatot, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánytól közvetlenül nem kapott utasítást. A Szabadság téri parancsnokság átvételéig nem volt tudomása arról, hogy ott erőszakos események zajlanak – tette hozzá.

Megfogalmazása szerint, ha tudta volna, hogy agresszív a tömeg a Szabadság téren, akkor „kézzel-lábbal” tiltakozott volna a borsodi és baranyai rendőrök kivezénylése ellen, hiszen ezt a lépést szakmailag sem tartotta volna helyesnek.

Mint elmondta a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól (BRFK) sem biztosítási, sem műveleti, sem híradós tervet nem kapott, így a helyi parancsnokok hívószámait sem ismerte. A Rebisz műveletirányító tisztjeként pedig nem volt alárendelve a BRFK-nak – hangsúlyozta.

M. Zoltán hozzátette: nem kapott törvényellenes utasításokat, így azokat továbbította alárendeltjeinek. Mint elmondta, normális esetben a helyszínbiztosítás parancsnokának – a per negyedrendű vádlottjának – utasításait kellett volna végrehajtania, ám nem volt vele kapcsolatban és sokáig azt sem tudta, hogy ki a parancsnok.

M. Zoltán nem emlékezett arra, hogy a tévéostrom előtt este 10 óra után felhívta-e őt a negyedrendű vádlott, és hogy beszéltek-e egymással. A negyedrendű vádlott ügyvédje ezt védence híváslistájára hivatkozva közölte, hogy beszéltek egymással. Kérdésre válaszolva M. Zoltán elmondta, hogy 800-900 rendőr kellett volna ahhoz, hogy elkezdhessék az „agresszív tömeg” oszlatását.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2006. október 23-án is műveletirányító tiszt volt, de nem tudja, hogy ki adott parancsot a lovas egységek bevetésére. A bíró a vádlottat többször nyugalomra intette és emlékeztette arra, hogy ki a vádlott. Arra is többször felhívta a figyelmét, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon.

Amikor a bíró azt kérdezte a vádlottól, hogy „Megtehette volna, hogy nem rendeli ki a hiányos felszerelésű rendőröket?” – M. Zoltán közölte, hogy további vallomást nem kíván tenni és újabb kérdésekre sem kíván válaszolni.

A bíró ezután felolvasta M. Zoltán korábbi vallomásait, amelyeket a 2006. október 23-i budapesti összecsapásokkal kapcsolatban tett, majd ismertette a vádlott azon jelentéseit, amelyet közvetlenül az események után készített feletteseinek.

A vádirat szerint az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után 2006. szeptember 18-án este demonstráció volt a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja az MTV Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, többtucatnyi rendőr megsérült.

A vád szerint a század parancsnoka jelentette ugyan az ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, de M. Zoltán – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett. Ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja. A per csütörtökön folytatódik az ötödrendű vádlott egy másik, korabeli jelentésének ismertetésével, majd további vádlottakat hallgatnak meg.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.