Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Elsőfokú döntés született az Eszterházy-kincsek ügyében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék szerdán az Esterházy Magánalapítvány igényét az úgynevezett Esterházy-kincsek tulajdonjogára. A Privatstiftung várhatóan fellebbezést nyújt be az elsőfokú bírósági ítélet ellen – közölte az alapítvány képviselője az ítélethirdetést követő sajtótájékoztatón.
Az Esterházy Magánalapítvány (Privatstiftung) szerdán újabb bizonyítékokkal kívánta a Fővárosi Törvényszéken megerősíteni, hogy a Fraknói Kincsek részei azok az Esterházy-műtárgyak is, amelyek az Iparművészeti Múzeumból kerültek 2016-ban a fertődi Esterházy-kastélyba.
„A Fővárosi Törvényszék szeptember 23-án hozott döntése fontos állomás, de nem a végső szó a 20. századi magyar történelem gazdag fordulatait megidéző bonyolult ügyben, ezért a felperes Esterházy Privatstiftung várhatóan fellebbez az elsőfokú ítélet ellen, amely nem ismeri el a Privatstiftungot az úgynevezett Esterházy-kincshez tartozó mintegy 270 darab műtárgyegyüttes tulajdonosaként” – áll a magánalapítvány által kiadott közleményben.
Czigány Balázs, a magánalapítvány igazgatóhelyettese az ítélethirdetés utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az a céljuk: egyben tartsák és védjék a család hercegi ágához köthető hagyatékot. A Privatstiftung szerint a tulajdonosi helyzet rendezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar kulturális örökség fontos részét képező műkincsegyüttest méltó körülmények között, közgyűjteményben, egy egységként bemutathassák Budapesten, ahol az elérhető a kutatók és a nagyközönség számára is.
A magánalapítvány valószínűleg fellebbezni fog a döntés ellen, ugyanakkor megerősítették: továbbra is párbeszédre és együttműködésre törekszik a kormány képviselőivel az összes nyitott kérdésben, mert csak „egy átfogó, hosszútávú, szilárd jogi és erkölcsi alapokon nyugvó megállapodás rendezheti megnyugtató módon a még nyitott vagy vitás kérdéseket” – áll közleményükben, amely így folytatódik:
„A bíróság egy kivételes és bonyolult ügyben hozott döntést. Feladata nem volt egyszerű, hiszen amikor a történelmi Esterházy-család hercegi ágához köthető Fraknói Kincstár Magyarországon található műtárgyegyüttesének tulajdonjogi kérdéseinek tisztázására vállalkozott, értékelnie kellett a fordulatokban gazdag 20. századi magyar történelem korszakainak sajátosan változó jogi környezetét, a kommunista diktatúra jogfelfogását és jogalkalmazási gyakorlatát is.”
A Privatstiftung természetesen a magyar kulturális örökség elidegeníthetetlen részeként kezeli a kivételes értékű gyűjteményt, és továbbra is tartja magát azon – már a per során is hangoztatott – álláspontjához, hogy egy a számára kedvező másodfokú bírósági ítélet után is Magyarországon kívánja hagyni a kincset, amelyre annak védett státusza is kötelezi a tulajdonost – mondta Czigány Balázs a sajtótájékoztatón.
A Privatstiftungot az vezérli, hogy olyan hosszú távú megállapodást kössön a magyar állammal, amely egyaránt és méltó módon képviseli a nemzeti és a szakmai érdekeket – zárul a sajtóközlemény.