Embercsempészek ellen emeltek vádat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nyolc magyar és nyolc külföldi állampolgárt vádolnak embercsempészettel és más bűncselekményekkel.


A főügyész közleményében azt írta, a vádirat szerint az elsőrendű vádlott – aki családi kapcsolatai révén kiterjedt harmadik országbeli kapcsolatrendszerrel és arab nyelvismerettel bír – három különböző csoportot is szervezett, hogy pénzért segítse illegális határátlépők Magyarországra, majd Nyugat-Európába jutását.

A csoportok – amelyeknek tagja volt az ügy további 13 vádlottja is – összehangoltan szervezték, majd végezték a külföldiek szállítását. Mind a három csoportot az elsőrendű vádlott irányította, a többi vádlott szervezőként, közvetítőként, felderítőként vagy sofőrként vett részt a bűnszervezet tevékenységében – tette hozzá a főügyész.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

A vádlottak 2017 januárja és júniusa között a vád szerint legalább 150 illegális határátlépőt – főleg szír, iraki és pakisztáni állampolgárt – csempésztek át vagy kíséreltek meg átcsempészni a határon, tőlük 300 és 4800 euró közötti összegeket kértek, illetve kaptak a határról (Szerbiából, Romániából) Budapestre, majd Nyugat-Európába szállítás fejében.

A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen elkövetett embercsempészés miatt emelt vádat. A bűncselekmény büntetési tételének felső határa egyes vádlottak esetében a húsz évet is meghaladhatja.

(MTI)

Nánási László közölte: a vádlottak március 16-án hajnalban Kunbaja térségéből a szerb-magyar határt illegálisan átlépő tizenöt embert akartak Ausztriába vinni, a rendőrök azonban elfogták őket.

A román embercsempészt egy ismeretlen férfi bízta meg, aki Budapesten átadott neki egy furgont, majd egy másik gépkocsival mutatta számára az utat.

Közben az algériai vádlott tizenöt embert – hét palesztint és nyolc szíriait – kísért át illegálisan a szerb-magyar határon. A határzáron úgy jutottak át, hogy átbújtak a mások által megrongált kerítésen – tette hozzá.

[htmlbox Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához]

 

Magyarországra érve az algériai férfi Kunbajára, a csempészfurgonhoz vezette az illegális bevándorlókat. A román sofőr elindult velük Ausztria felé, de nem jutottak messzire: Kunbaja külterületén igazoltatták és elfogták őket. Az algériai embercsempész nem szállt be az autóba, de később őt is elkapták. Mindkét vádlott előzetes letartóztatásban várja a tárgyalást.

Az ügyészség a román férfit vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettével, algériai bűntársát pedig több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettével vádolja – olvasható a közleményben.

(MTI)

Bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc külföldi és nyolc magyar állampolgár ellen emelt vádat a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség – tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

Négyessyné Bodó Marianna ügyész, helyettes szóvivő közleménye szerint az elsőrendű vádlott, a bűnszervezet vezetője egy Budapesten élő, 48 éves szír-magyar kettős állampolgár volt, aki négy szerb, két szír, egy tunéziai és nyolc magyar társával végezte az embercsempészést.

A bűnszervezet 2013 májusától november végéig legalább 15 alkalommal szervezte meg Szerbiából a magyar államhatáron engedély nélkül átléptetett koszovói, szír és tunéziai migránsok Budapestre szállítását, valamint más schengeni államba eljuttatását.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A migránsok elszállásolásához az elsőrendű vádlott Budapesten lakást, míg a szállításukhoz kisbuszt bérelt. A bűnszervezet szerb vádlottjai a migránsok zöldhatáron keresztüli átlépését szervezték.

Az embercsempészésért ausztriai célállomás esetén migránsonként 200, németországi úti cél esetén fejenként 300 euró járt a csoportnak. Ebből az elsőrendű vádlott 100 eurót, illetve 150 eurót fizetett ki a sofőröknek.

Az ügyészség tizenegy vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntettével vádol, öt társukkal szemben az embercsempészés enyhébb formája, illetve közokirat-hamisítás bűntette a vád. Bűnösségükről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága