Embercsempészet szívességből: az ügyészi javaslatnál enyhébben ítélt a bíróság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapest XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság  két embercsempészési ügyben is felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki iraki állampolgárokra, akik gyermekeket csempésztek Magyarországra olyan okiratokkal, amelyeket nem a beutaztatott gyermekek részére állítottak ki. A bíróság mindkét ügyben bíróság elé állítás keretében egy év nyolc hónap, végrehajtásában három évre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki – olvasható a Fővárosi Törvényszék Jogászvilághoz eljuttatott közleményében.

Az első ügyben a tényállás szerint 2019. augusztus 13-án egy iraki férfi két gyermekkorú fiút hozott Magyarországra olyan papírokkal, amelyeket nem a gyermekek nevére állítottak ki. A gyermekeket – egy barátja fiait – apjuk megbízásából, szívességből próbálta Magyarországra juttatni, ahonnan Ausztriába kívánta őket tovább utaztatni.

A második esetben szintén aznap egy iraki hölgy saját leányait utaztatta be Magyarországra más gyermekek nevére szóló okmányokkal. Az ügyészség mindkét ügyben letöltendő börtönbüntetés kiszabását javasolta.

A bíróság mindkét esetben embercsempészés és többrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt egy év nyolc hónap, végrehajtásában három évre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki, valamint rendelkezett a bűnügyi költségek egy részének megfizetéséről.

Indokolásaiban a bíróság kifejtette, hogy egyik ügy sem tipikus embercsempészési ügy, hiszen egyik esetben sem az anyagi haszonszerzés volt a cél és mindkét ügyben kiskorúak jogellenes utaztatásáról van szó. Az első esetben a vádlott a barátja kérésére hozta be a barátja fiait az országba azért, hogy a későbbiekben Ausztriában találkozhasson velük. A bíróság enyhítő körülményként
értékelte továbbá azt is, hogy a vádlott érvényes, Görögországban kiállított menekültútlevéllel, görögországi tartózkodási engedéllyel és a gyermekek, valamint a saját szükségleteit fedező megfelelő mennyiségű pénzzel rendelkezett.

A második ügyben az iraki nő saját lányait csempészte Magyarországra azért, hogy rég nem látott apjukkal tudjanak találkozni. Mindkét esetben a gyerekek más nevére szóló eredeti okmányokkal léptek be Magyarországra az elkövetőkkel együtt.

A gyerekek az idegenrendészeti eljárás lefolytatásáig ideiglenesen a fóti gyermekotthonban kerültek elhelyezésre. Az ügyekben született ítéletek nem jogerősek.