Emberi jogi aktivistákat vádol a török ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Amnesty International törökországi vezetőit és más emberi jogi aktivistákat vádol az ügyészég. Nyolc aktivista előzetes letartóztatásban van.


Az isztambuli főügyészség terrorizmus vádjával hét év és hat hónaptól tizenöt évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérte a júliusban letartóztatott Peter Steudtner német emberi jogi aktivistára és társaira – jelentette vasárnap a Dogan török hírügynökség. Az Amnesty International (AI) vasárnap esti közleménye szerint a vádak „nevetségesek”.

A perben Steudtneren kívül még tíz ember érintett: egy svéd, valamint kilenc török jogvédő, köztük az Amnesty International (AI) törökországi irodájának vezetője, Idil Eser, illetve az AI törökországi elnöke, Taner Kilic. Nyolc aktivista előzetes letartóztatásban van.

Steudtnert és a többi jogvédőt júliusban állította elő és tartóztatta le a török rendőrség az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) található egyik szállodában, ahol az AI közleménye szerint kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt. A találkozót állítólag Kilic szervezte. Őt azonban már korábban, júniusban elfogták a hatóságok. Feltehetően használta azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a tavalyi puccskísérletet szervezték.

A vádirat értelmében a titkos gyűlés résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított és heteken át tartó tiltakozó „igazságmenetét” a 2013-as Gezi parki tüntetésekhez hasonló „erőszakba és társadalmi káoszba” sodorják.

 

Az ügyészég szerint a vádlottak tevékenységük során három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a tavalyi puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), valamint a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C).

Taner Kilicet terrorszervezeti tagságért, a többieket terrorszervezet támogatásáért vonná felelősségre az ügyészség.

A Dogan arról is beszámolt, hogy Steudtner és a svéd jogvédő az ügyészségi vizsgálat folyamán félrevezette a hatóságokat. A telefonjaikhoz használt jelszavakat helytelenül adták meg. Az ügyészség úgy vélte, hogy ez a magatartás szintén terrorszervezeti célokat szolgált.

A vádirat alapján a svéd aktivistánál ráadásul egy olyan térképet is lefoglaltak a hatóságok, amelyen a Törökország főként kurdok lakta keleti és délkeleti vidéke eltérő, de a környező országok kurdok lakta területeivel egyező színnel volt feltüntetve.

Az Amnesty International  közleménye szerint a vádak nevetségesek.

„A felháborító vádirat egyetlen bizonyítékot sem tartalmaz, ehelyett a már korábban megismert abszurd és nevetséges vádakat ismételgeti Törökország legismertebb jogvédői ellen” – idézi a közlemény John Dalhuisent, az AI európai igazgatóját.

Az igazgató emlékeztet, hogy „ezek a bátor civilek hónapok óta senyvednek börtönben, mert hisznek az emberi jogokban”, és hozzáteszi: minden egyes rács mögött töltött nap „elképesztően igazságtalan”.

Az AI álláspontja szerint a vádirat nem más, mint ízléstelen lejáratás és hazugságok keveréke, valójában a török igazságügyi rendszer jelenlegi állapotának egyik szimbóluma. A közleményben leszögezik, hogy a bíróságnak teljes egészében el kell utasítania a vádiratot, és azonnal szabadon kell engednie a jogvédőket. 

Sigmar Gabriel német külügyminiszter Steudtnerék júliusi letartóztatását követően irányváltást ígért Németország Törökországgal folytatott viszonyában. A tárcavezető úgy látta, hogy a tavalyi puccskísérlet óta tett lépésekkel az ankarai vezetés hátat fordított az európai értékeknek. Hozzátette: „ez így nem mehet tovább”. A külügyminisztérium egyben arra figyelmeztette a Törökországba utazókat, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség. Ankara és Berlin kapcsolata elmérgesedett, a két fél időről időre éles szócsatákat vív egymással.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.

2024. június 27.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.