Emberi jogi ET-biztos: Lengyelországnak fel kell hagynia a migránsok kollektív visszaküldésével


Lengyelországnak tiszteletben kell tartania nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit a fehérorosz határon, jelenlegi gyakorlata, a migránsok egyéni vizsgálat nélküli, kollektív visszaküldése ugyanis sérti a csoportos kiutasítás tilalmát – jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa hétfőn.

Michael O’Flaherty közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének értelmében az államoknak tilos bárkit is életveszélynek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak, illetve büntetésnek kitenniük, még akkor is, ha a migrációval kapcsolatos jelentős kihívásokkal szembesülnek.

Az egyéni vizsgálat nélküli visszaküldés sértheti a csoportos kiutasítás tilalmát – közölte az emberi jogi biztos, aki arra kérte a lengyel hatóságokat, hogy vessenek véget a Fehéroroszországba történő kollektív visszaküldésnek, és biztosítsák, hogy minden olyan ember, aki lengyel területen nemzetközi védelmet kíván igényelni, ezt ténylegesen megtehesse, ügyének elbírálása során pedig gondos és egyéni értékelést kapjon. Az emberi jogi biztos felkérte a lengyel hatóságokat, hogy folytassanak párbeszédet a lengyel-fehérorosz határon az emberi jogi és humanitárius segítségnyújtásban tevékenykedő civil szervezetekkel. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a humanitárius segítségnyújtás elengedhetetlen a határ menti területeken rekedtek emberi jogainak védelme és az embertelen vagy megalázó bánásmód, vagy akár az élethez való joguk fenyegetettségének megakadályozása érdekében.

„A jogi segítségnyújtás alapvető biztosíték a visszaküldés tilalmának betartásához, a kollektív kiutasítások megelőzéséhez és a hatékony jogorvoslatokhoz való hozzáférés biztosításához”
– fogalmazott. Az emberi jogi biztos kitért a közelmúltban elfogadott lengyel jogszabályra is, amely mentesíti a büntetőjogi felelősség alól a határ mentén szolgálatot teljesítő állami tisztviselők bizonyos kategóriáit, ha különleges feltételek mellett és sürgős helyzetben, az alkalmazandó szabályokat megsértve közvetlen erőt vagy lőfegyvert alkalmaznak, vagy arra engedélyt adnak.

O’Flaherty véleménye szerint egy ilyen jogszabály ellentétes a nemzetközi joggal és az Európa Tanács normáival, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezményének az élethez való joggal, valamint a kínzás és a rossz bánásmód tilalmával foglalkozó cikkével. Az emberi jogi biztos sajnálatát fejezte ki a szóban forgó jogszabály elfogadása miatt, és javasolta annak hatályon kívül helyezését.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 10.

Emberi jogi ET-biztos: a georgiai parlamentnek nem szabad LMBTI-ellenes törvényt elfogadnia

A georgiai parlamentnek nem szabad LMBTI-ellenes törvényt elfogadnia, és tartózkodnia kell a megbélyegző retorikától – jelentette ki az Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden, hozzátéve, hogy ilyen tartalma miatt a családi értékek és a kiskorúak védelméről szóló törvénytervezet elfogadásával a szexuális kisebbségek továbbra is gyűlölet-bűncselekmények és diszkrimináció célpontjai maradnának az országban.
2019. február 11.

A magyar emberi jogi helyzetet bírálta az ET biztosa

Az emberi jogok védelmének romló magyarországi helyzetét bírálta hétfői sajtóközleményében Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) illetékes biztosa, mondván, „rendkívül szűk korlátok közé szorult” a kormánykritikus civil szervezetek, jogvédők és újságírók tevékenysége.
2019. november 22.

Az isztambuli egyezmény ratifikálására szólított fel az ET-biztos

A nőkkel szemben élőszóban és az internet világában terjedő szexista gyűlöletbeszéd leküzdésének hatékonysága érdekében az Európa Tanács valamennyi tagállama köteles fellépni, valamint ratifikálniuk kell az erre vonatkozó isztambuli egyezményben lefektetett szabályokat – jelentette ki az Európa Tanács emberi jogi biztosa a nők elleni erőszak megszüntetésének nemzetközi napját megelőzően pénteken.