Eredmények és új irányok a fogyasztóvédelemben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Digitális fogyasztóvédelmi stratégiát dolgozott ki a Gazdasági Versenyhivatal, hogy hatékonyabban reagálhasson a piacok új kihívásaira. A GVH összegezte a tíz éve hatályba lépett, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásának eddigi eredményeit és a legújabb irányokat is.

Egy évtized telt el azóta, hogy hatályba lépett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény 2008. szeptember 1-jén. A GVH – fogyasztóvédelmi feladatkörét az MNB-vel, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságokkal megosztva végzi. 10 év alatt folyamatosan töltötte meg tartalommal a konkrét esetek által a fogyasztóvédelmi keretszabályokat és ezáltal támogatta a fogyasztókat abban, hogy döntéseiket torzításmentesen hozhassák meg.

A GVH jelentős fogyasztóvédelmi tevékenységének tíz évéről a következő sarokszámok adnak tanúságot:

• a Versenyhivatal 401 ügyben hozott döntést a jubiláló jogszabály alkalmazásával,

• több mint 5 milliárd forint bírságot szabott ki fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért (összesen 5.143.219.167 Ft-ot),

• 34 kötelezettségvállalást fogadott el, amellyel a vállalkozások maguk korrigálhatták jogsértésüket,

• 16 megfelelési program kialakítását írta elő, amely biztosítja a vállalkozások jogszabályoknak megfelelő működését,

• 12 ügyben írta elő fogyasztói tudatosságot növelő kommunikációs kampány kialakítását,

• 5 figyelmeztetést alkalmazott kis- és középvállalkozásokkal szemben,

• 2 közérdekű keresetet indított a fogyasztók védelmében,

• 275 sajtóközleményt adott ki,

• 4 kommunikációs kampányt folytatott le a fogyasztók tudatosságának erősítésére,

• és 6 nemzetközi piacvizsgálatban (sweep projekt) vett részt.

A Hivatal fogyasztóvédelmi vizsgálatai számos piaci szektorra és termékre terjedtek ki. Az évtized elején a hitelintézeti szolgáltatásból kirekesztetteket (BAR ­listások, nyugdíjasok) célzó fogyasztói csoportok működése adott jelentős munkát a GVH-nak, a 2010-es évek második felében pedig az üdülési jogok értékesítésének piaca igényelt fokozott figyelmet. Az egyes termékek gyógyhatásával vagy egészségre gyakorolt hatásával összefüggő megtévesztő állítások visszatérő tárgyai a Hivatal vizsgálatainak, csakúgy, mint az infokommunikációs és a telekommunikációs szektor jogsértő reklámgyakorlatai.

Az elmúlt években azonban a GVH figyelme egyre inkább a digitális és adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok irányába fordult. Útmutatót tett közzé a közösségi médiában aktív szerepet vállaló, ún. véleményvezéreken (influencereken) keresztül történő reklámozással kapcsolatban. Továbbá vizsgálta egyes online szolgáltatók személyes adatok kezelésével kapcsolatos tájékoztatásait annak érdekében, hogy a fogyasztók ezek ismeretében vehessék igénybe termékeiket. Az online piactereken és kommunikációs csatornákon megjelenő tartalmakat is egyre szorosabban monitorozta fogyasztóvédelmi vizsgálatai során.

Az új típusú fogyasztói sérelmek minél hatékonyabb − gyorsabb, célorientáltabb, fókuszáltabb – kezelésének érdekében a GVH szükségesnek találta egy digitális fogyasztóvédelmi stratégia kialakítását, amelyet a mai napon tett nyilvánossá.

A digitális piacok dinamikája, a kereslet és kínálat speciális jellemzői, de különösen a fogyasztói döntések különleges, más piacoktól eltérő sajátosságai ugyanis szükségessé teszik új eszközök alkalmazását és prioritások felállítását a jövőben. A GVH ezzel az új megközelítéssel törekszik arra, hogy lépései, gyakorlatai, beavatkozásai, üzenetei összhangban álljanak a digitális gazdaság által életre hívott üzleti modellek és kereskedelmi gyakorlatok gyors fejlődésével.

A Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia elérhető a GVH weboldalán.

(gvh.hu)

---