ET: az emberi jogok magyarországi megsértése negatív hatással van a jogállamiságra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországnak többet kell tennie a menekültek védelméért, a civil társadalom, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogainak érvényesüléséért, ugyanis az emberi jogok magyarországi megsértése negatív hatással van a jogállamiságra – állapította meg Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden kiadott jelentésében.

A februárban Magyarországon tett látogatásának tapasztalatait rögzítő jelentésben Mijatovic hangsúlyozta, hogy a bevándorlást érintő magyar jogszabályok akadályozzák a menedékjogot nyert menekültek beilleszkedését.

Arra szólította fel a magyar kormányt, helyezze hatályon kívül a tömeges bevándorlásból eredő válsághelyzeti intézkedéseit, véleménye szerint annak fenntartása ugyanis nem igazolható sem a Magyarországra, sem pedig az Európai Unióba érkező menedékkérők számával. Arra szólította fel az illetékes magyar hatóságokat, tartózkodjanak az „idegengyűlölő elemeket tartalmazó”, migránsellenes retorikától és kampányoktól. Továbbá arra kérte a kormányt, terjessze ki a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hozzáférést, és gondoskodjon a területén tartózkodó menedékkérők megfelelő védelméről.

A biztos szerint a menedékkérők, köztük a gyermekek megfelelő jogalap nélküli fogva tartása önkényes jellegű, ezért problémákat vet fel. A hatóságoknak alternatív megoldást kell találniuk a menekültek elhelyezésére – húzta alá.

Mijatovic véleménye szerint a civil társadalmat érintő, nem egyértelmű, önkényesen korlátozó intézkedések megbélyegzik és törvénysértőnek nyilvánítják a civil szervezeteket és tevékenységeiket.

„Ilyen intézkedések egy demokratikus társadalomban teljesen jogtalanok. A kilátásba helyezett szankciók negatív hatást fejthetnek ki az emberi jogokat védő és más civil szervezetek munkájára. A vonatkozó jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni” – fogalmazott.

Arra szólította fel a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a megfélemlítést keltő és megbélyegző kampányokkal, hozzon létre egy olyan jogi és társadalmi környezetet, amely elősegíti a civil szerveztek munkáját az emberi jogi normáknak megfelelően.

Az emberi jogi biztos megjegyezte, aggodalomra okot adó az igazságszolgáltatás függetlenségének magyarországi helyzete is. Hangsúlyozta: a jogállamiság szempontjából elengedhetetlen, hogy az Országos Igazságügyi Hivatal elnökének hatáskörét teljes mértékben tiszteletben tartsák.

A közigazgatási bíróságokra vonatkozóan Mijatovic kijelentette, az illetékes miniszter kiterjedt hatáskörét ellensúlyozni kell az igazságügyi önigazgatás erősítésével.

A jelentés szerint a nemek közötti egyenlőség terén visszalépés történt Magyarországon. A nők politikai képviselete rendkívül gyenge, a nőkkel kapcsolatos kérdések a családügyekhez kapcsolódnak a magyar kormányzati politikában. A biztos véleménye szerint mindez a nemekre vonatkozó, idejétmúlt beidegződések megerősítését és a nők „tárgyiasulásának” kockázatát hordozza magában.

„A hatóságoknak előremutató intézkedésekkel kell segíteniük a nők közéletben való egyenlő képviseletét, és határozott lépéseket kell tenniük a nemi sztereotípiák felszámolására az oktatási anyagokban” – húzta alá.

Mijatovic végezetül arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy ratifikálják az Európa Tanács 2011-ben aláírt, a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló megállapodást, közismert nevén az Isztambuli Egyezményt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.