EuB: jogsértő a haszonélvezeti jogot korlátozó magyar szabályozás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit a mezőgazdasági földterületeken más tagállambeli állampolgárok haszonélvezeti jogának megszüntetésével, így a szabályozás jogsértő – közölte az Európai Unió luxembourgi központú bírósága kedden.

2013-ban Magyarország olyan szabályozást fogadott el, amelynek értelmében a mezőgazdasági területeken a haszonélvezeti jog kizárólag a föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható vagy tartható fenn. A szabályozás különösen a más tagállambeli állampolgárok helyzetét érintette.

A bíróság kedden meghozott ítéletében hangsúlyozta, az alapvető jogokat minden esetben alkalmazni kell, akkor is, ha egy tagállam bizonyos kivételeket kíván érvényesíteni.

Mint írták, a haszonélvezeti jog megszüntetése az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül. Az uniós charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást, valamint az elszenvedett veszteségekért fizetett kártalanítást, a haszonélvezeti jog törvénybe foglalt megszüntetése azonban nem felel meg e feltételeknek.

Noha a Magyarország által felhozott érvek közérdeknek minősülhetnek, a korlátozás valójában nem a tagállam által hivatkozott célkitűzéseket követi, és nem felel meg az arányosság követelményének sem. A vitatott szabályozás továbbá semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a haszonélvezeti jogaiktól megfosztottak kártalanításáról – húzták alá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.