Sikeres kapcsolódás a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz szolgáltatáshoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A „Digitális Bíróság” projekt keretében a bírósági szervezet sikeresen csatlakozott a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) szolgáltatáshoz, amellyel számos közhiteles nyilvántartás automatikus információátadáson alapuló elérhetősége valósult meg. Ennek köszönhetően szinte azonnal és ingyenesen, emberi beavatkozás nélkül hozzáférhetővé válnak a bíróságok számára az olyan nyilvántartások adatai, amelyek az ítélkezési munkát segítik.

A fejlesztés eredményeképpen az eljárásokban gyorsan beszerezhető, pontos és naprakész adatok állnak majd rendelkezésre, amely hozzájárul a minőségi és időszerű munkavégzéshez. A KKSZB szolgáltatás útján jelenleg elérhető nyilvántartások között olyan adatbázisok szerepelnek, mint a Cégnyilvántartás, a Személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az Egyéni vállalkozói nyilvántartás, az Útiokmány nyilvántartás, a Vezetői engedély nyilvántartás, vagy a Származás-ellenőrzési nyilvántartás. Az adatok lekérdezésének célhoz kötöttségét és az adatkezelésnek az általános adatvédelmi rendelet (GDPR – 2016/679 EU rendelet) szabályainak történő megfelelőségét a folyamatokba épített ellenőrző mechanizmusok biztosítják.

A fejlesztés eredményeképpen létrehozott lekérdező szolgáltatás a bíróságok számára a „Digitális Bíróság” projekt zárását követően, valamennyi fejlesztéssel egyidejűleg kerül bevezetésre. A „Bírósági igazgatás további elektronizálása (Digitális Bíróság)” című, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00052 azonosító számú projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.