EU: nem lehet nemzetbiztonsági okokból korlátozni az iratokba való betekintést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós szabályok nem teszik lehetővé, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős nemzeti hatóság az érintettek nemzetbiztonságra jelentett veszélyességére hivatkozva indoklás nélkül, csupán utólagosan és engedély alapján adjon betekintést a vonatkozó iratanyagba – közölte egy magyar vonatkozású ügyben hozott döntését az Európai Unió luxembourgi központú bírósága csütörtökön.

Az ügy előzménye, hogy 2002-ben egy magyar bíróság kábítószeres visszaélés miatt szabadságvesztést szabott ki egy menedékkérőre, akit egy 2012 júniusában hozott ítéletével az illetékes hatóság menekültként ismert el. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság 2019 júliusában hozott határozatával visszavonta az érintett menekültstátuszát, megtagadta tőle a kiegészítő védelmi jogállás elismerését, ugyanakkor alkalmazta rá a visszaküldés tilalmának elvét. Indokolás nélküli állásfoglalás alapján azt hozták meg, hogy az érintett tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Az érintett keresetet nyújtott be e határozattal szemben.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, ellentétes a vonatkozó uniós irányelvvel az a nemzeti szabályozás, melynek előírása szerint, ha a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító vagy az ilyen védelmet visszavonó határozat olyan információkon alapul, amelyeknek a hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné a tagállam nemzetbiztonságát. Ellentétes az ilyen szabályozás azon rendelkezése is, amely szerint az érintett csupán utólagosan, engedély alapján férhet hozzá a rá vonatkozó információkhoz, e határozatok indokait azonban nem közlik vele, mivel az említett információkat nem használhatja fel egy esetleges későbbi közigazgatási vagy bírósági eljárásban.

A bíróság kimondta azt is, hogy az uniós irányelvvel ellentétes az a nemzeti rendelkezés is, amely szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem tárgyában eljáró hatóság ilyen állásfoglalás alapján köteles módszeresen kizárni az oltalmazotti státuszból az érintettet, illetve köteles visszavonni a számára korábban elismert nemzetközi védelmet.

Közölték: az eljáró hatóságnak közölnie kell azokat az okokat, amelyek miatt a határozatát meghozta. E hatóságnak valamennyi vonatkozó információval rendelkeznie kell, hogy azok figyelembevételével, a tények és a körülmények értékelését követően hozhasson határozatot, annak teljes körű indokolása érdekében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.